Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Beszédes Valéria: A nagycsaládi szervezet nyomai Csikérián a XX. század végén

A három ház külön álló, de a középső Tumbas házzal voltaképpen egy egységet alkot, valóban a régi nagycsalád otthonainak a megosztását tükrözi. Ebben az esetben viszont, a család gazdasági központja továbbra is a szülők által az 1960-as évek végén épített szálláson van. Reggelenként ott gyülekezik a család a munkásokkal. Késő estig folyamatosan ott tartózkodnak, mert a számos és a nagyállat tartással folyamatosan van munkája a családnak és az alkalmazottjaiknak. A munkások és a család férfi tagjai együtt étkeznek. A két fiatalasszony illetve az idős anya szokott főzni. Ebben is a korábbi nagycsaládi modellt alkalmazzák. Egyik héten az egyik, a másik héten a másik fiatalasszony intézi a tanya körüli dolgokat. Aki épp a tanyán dolgozik az a redusa (hetes). Amikor épp nincs rajta a sor, akkor a saját házának a dolgait intézheti: moshat, takaríthat, intézheti ügyeit a városban, Tavankúton vagy Bajmokon. A délutáni fejésen viszont mindenkinek együtt kell lenni.

A három családnak közös volt a kasszája. Az asszonyok csak a házkörüli kiadásokra kapnak pénzt. A nagyobb vásárlásokra a közösből kell kérni a pénzt, a két férfitestvér döntésétől függ, hogy a kérés telj esül-e vagy se. Az asszonyokat az zavarja ebben a családi vállalkozásban, hogy az egyes kiscsaládoknak, érzésük szerint még a minimális függetlenségük sincs meg. Számukra apró, de lényeges döntésekben is közösen döntenek.

Az édesapa 2005-ben meghalt. A két Tumbász fiúnak meg lett volna a lehetősége, hogy elosszák a családi birtokot, közösen gondoskodjanak édesanyjukról. Gazdasági érdekeik viszont azt diktálták, hogy együtt maradjanak, a feleségeknek ebbe a döntésbe nem volt beleszólásuk. Azt viszont elérték, hogy gyerekeik tovább tanuljanak. A két lány és a két fiú közül, három egyetemi tanulmányainak vége felé jár, a legidősebb fiú unoka, mivel nem szeretett tanulni csak a középiskolát fejezete be. Az asszonyok azt szerették volna, ha mindenki a maga gazdája lehetett volna. A lányunokák valószínűleg elköltöznek majd a szülői házból férjhezmenetelükkel. Kérdés, hogy a két legifjabb Tumbász unoka megtartja-e a nagyszülei által létrehozott családi vállalkozást, melyben akarva akaratlanul támaszkodtak a szabadkai bunyevácok nagycsaládi tradíciójához: a közös gazdasági térhez, a külön otthonhoz, a női munka elosztásához, a közösen hozott gazdasági döntésekhez.

Tumbas Lajéó és Sipos Gizella közösen teremtették meg gazdaságukat egyben-másban a tradíciókhoz igazodva. Gyakran kemény, racionális döntéseket hoztak a család egybemaradásának érdekében. Kérdés, hogyan fog ehhez viszonyulni a harmadik, most már egyetemi diplomával is rendelkező nemzedék.

115