Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)
Dr. Nagy Janka Teodóra: „Mint a repeszgránát”: az I. világháború hatása a népi jogéletre (avagy a népi jogszokások dinamikája)
majd a szegedi egyetem jogtörténet professzoraként 1948. szeptember 1. és október 15. között hallgatóival Tápén szervezett gyűjtést.17 18 A tápéigyűjtött anyagot értékelve Bónis György felhívtaafigyelmetanépijogtudat, jogismeret „robbanásszerű”ltozására a XX. század elején, amelynek okait az I. világháborúban, illetve az ezt követő évtizedek szemléletváltozásában, a korábban zárt közösségek felbomlásában, a civilizáció, az írásbeli kultúra erőteljes térhódításában és az individualizációban látta. Mint írta: „Tápé lakossága a maga relatív elszigeteltségében igen sokat megtartott a primitív lélek jogszemléletéből. Az egyes intézményekről alkotott véleménye és az ezek alapján kialakult szokásai éreztetik a jogfejlődés különböző szakainak hatását, mégis, ha jogszokásaikat fokozatos fejlődésükben, dinamikájukban vizsgáljuk, gyökeres változást észlelhetünk. Ez a változás egy bizonyos időpont [raj ill. időtartamra vezethető vissza, melyet jelen esetben az 1914-es háborút követő évek, ill. évtizedek képviselnek. Ez az időtartam rányomta bélyegét a tápéi nép jogszemléletére, igazságról, jogról, becsületről alkotott fogalmaira, megingatta a régi hagyományokba vetett hitet, az ahhoz való ragaszkodást, bizonyos törést idézett elő a fokozatos fejlődésben, ami az egyik szemszögből emelkedésnek, de sok szempontból visszaesésnek vehető.”1* Bónis szerint ennek egyik oka a háború „minden, eddig rendíthetetlennek vélt elvet, felfogást kialakult szemléletet leromboló, átalakító és új életfilozófiát merően más beállítású világszemléletet szülő’ ereje. A másik erőnek, amely fellépett a jogszokások kialakításában, mind romboló mind alkotóként, a civilizációt tekintette: „E két egymásra ható, egymást kiegészítő, sokszor szembenálló, sokszor egymás mellett haladó erő együttes hatása magyarázza a jogszokások fejlődésén észrevehető gyökeres változást, ami az 1915-ös éveknél kezdődött, és ma is állandóan tart!’19 Mindezek mellett - szélesebb kontextusba helyezve - a jogszokásokban bekövetkező változások esetén felhívta a figyelmet az individualizáció szembetűnő hatására. Arra, hogy az egyéni érdek dominanciája válik általánossá a közösségi érdek kizárólagossága vagy legalábbis az egyén életét meghatározó volta helyett. E folyamat eredményeként a család szerepe jelentősen megváltozik, megkérdőjeleződik az egyént a társadalomhoz kapcsoló monopóliuma. 5. A jogi néprajz jelentősége ebben a helyzetben egy tükör- és barométer szerep megvalósítása lehetett. A jogszokások változása rendkívül érzékenyen tükrözte az I. világháború, illetve a háború következtében felerősödött civilizációs és individualizációs folyamatok nyomán a paraszti társadalomban, a paraszti lélekben bekövetkezett változásokat. Ezek között meghatározó volt a „rendelt idő" megkérdőjeleződése, a közösségi értékrend repeszgránáthoz hasonló „szétrobbanása’’.20 17 KŐHEGYI Mihály - NAGY Janka Teodóra Tápé 1995,1998,2003, NAGY Janka Teodóra 2013 18 KŐHEGYI Mihály - NAGY Janka Teodóra 1995 19 U.o. 20 Amely történetiségében a paraszti társadalomban irreverzibilis folyamatok kezdetét jelentette. BÍRÓ Friderika - FÜR Lajos 2013 54
