Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)
Dr. Sallay Gergely Pál: Első világháborús osztrák–magyar katonai jelvények és kitüntetések kecskeméti szemszögből
Megemlítendő, hogy a cs. és kir. 38. gyalogezred rohamsisakot formázó jelvényének különleges, gravírozott feliratú változatai is ismertek, közülük kettő a Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjteményében található.7 Az egyiket - felirata szerint - az uralkodónak, a másikat egy hadseregparancsnoknak ajánlotta fel az ezred tisztikara. Ezzel kapcsolatban érdekes információ, hogy 1917. február 22-én Svetozar Boroevic vezérezredes, az 5. hadsereg parancsnoka tartott szemlét a 38-asok felett az olasz harctéren; 1917. május 1-jén Kövess Hermann vezérezredes, a 7. hadsereg parancsnoka szemlélte meg az ezred III. zászlóalját az erdélyi hadszíntéren; 1917. június 2-án, a mai Szlovénia területén Károly császár és király látogatta meg az ezredet és adott át személyesen kitüntetéseket; 1917. augusztus 10-én és 1918. január 18-án pedig Rohr Ferenc vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka járt az ezred egyes zászlóaljainál az erdélyi hadszíntéren.8 (A múzeumi nyilvántartásokból kiderül, hogy a hadseregparancsnoknak felajánlott jelvény Rohr Ferenc hagyatékából származik.) Osztrák-magyar hadikitüntetések KECSKEMÉTI SZEMSZÖGBŐL Jelen írásnak nem célja, de kereteit is meghaladná az Osztrák-Magyar Monarchia kitüntetési rendszerének, illetve az abban az első világháború során bekövetkező jelentős változások bemutatása. Erről a témáról számos szakmunkában tájékozódhat az Olvasó.9 10 Fontos ugyanakkor, hogy a háború idején az osztrák-magyar haderő tagjainak adományozott kitüntetések értékére nézve támpontokat adjunk, hiszen ezt csak akkor lehet reálisan felmérni, ha ismerjük azokat a hihetetlen nehéz harctéri viszonyokat, amelyek között éltek és harcoltak. Ennek érdekében álljon itt egy-egy szemelvény a cs. és kir. 38. gyalogezred ezredtörténetéből. A galíciai hadszíntérről: „A legnagyobb gondot okozta - különösen nagyobb esőzések vagy hóolvadás alkalmával - az árkokban meggyülemlett víz levezetése, amennyiben ez különösen mélyebben fekvő helyeken úgyszólván lehetetlenségbe ütközött. Itt az árokban néhol a szó teljes értelmében állandóan lábszárig érő sárban éltek és dolgoztak a századok, anélkül, hogy megfelelő szállást, illetve búvóhelyeket lehetett volna számukra építeni!™ Az olasz hadszíntérről: szükségesnek tartjuk ennek a rettenetes sivár és védekezés szempontjából rendkívül kedvezőtlen terepnek, valamint a rajta húzódó »úgynevezett állásoknak« vázlatos képét adni. A Bainsicza fennsík ahova az ezred került, tisztára karszt jellegű. [...] Csupasz, köves talaj, csak helyenként némi televény földréteggel. A hegyek, illetve dombok lejtői kopárak és legfeljebb itt-ott, gyéren nőtt bozótokkal vannak fedve. A védelem szempontjából igen súlyosan éreztette hatását a vidék teljes vízszegénysége és nehezen járhatósága. A vasúti állomások nagy távolsága folytán a csapatok élelemmel és vízzel való ellátása óriási nehézséget okozott, nem is szólva a lőszer és hadianyag előrejuttatásáról. [...] Az állás egyébként egy szűkösen védelemre berendezett, inkább csak kőrakások által képzett árok volt, meglehetősen gyér drótakadállyal. Rendes árok ugyanis a sziklás talajban alig volt vájható. A mellvédet így egymásra rakott kövek alkották. Fedezékek, amelyek főleg a mélységfelé való tagozódáshoz szükséges 7 HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény 2583/É és 2006.72. ÍJÉ leltári számok alatt. 8 DOROMBY József 1936 164-165. o., 169. o., 172. o., 265. o. 9 A témáról magyar nyelven lásd: BODROGI Péter - MOLNÁR József - ZEIDLER Sándor 2005; FELSZEGHY Ferenc 1943; MAKAI Ágnes - HÉRI Vera 2002; SALLAY Gergely Pál 2014/1 és SALLAY Gergely 2014/2. 10 DOROMBY József 1936 137. o. 21
