Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)
Dr. Ravasz István: A Nagy Háború kitörésének körülményei, illetve elkerülhető volt-e a XX. századi világháború?
fedeléről az úttestre gurult és a következő gépjármű alatt robbant. A folyóba ugrott merénylőt elfogták. Rövid megállás után az oszlop folytatta útját, s 10.29-kor a városházára érkezett. Az üdvözlő beszédek után a trónörökös úgy döntött, hogy meglátogatják Erik Edler von Merizzi alezredest, Potiorek adjutánsát, aki Cabrinovic bombájától a nyakán megsebesült. Az új útvonal visszafelé végighaladt az Appel-rakparton, de a Latin-hídnál a tervezettel ellentétben nem fordult be jobbra a Ferenc József utcába, hanem egyenesen ment tovább, a kórház felé. Kideríthetetlen okból azonban erről a sofőröket nem tájékoztatták. Az első két gépkocsi ezért, tartva az eredeti menetvonalat, bekanyarodott a Ferenc József utcába. Amikor a harmadik is megkezdte a befordulást, Potiorek utasította a gépkocsivezetőt a helyesbítésre. Az fékezett és vissza akart tolatni, eközben a jobb oldali járdához húzódott. A sarki Schiller-vegyeskereskedés előtti tömegben álló Princip így kapott váratlan lehetőséget. 10.50-kor, mintegy 2 m-ről, célzás nélkül többször lőtt. Ferenc Ferdinánd és felesége súlyosan megsebesült, nem sokkal később meghalt. Principet némi közelharc árán (néhányan a nézelődők közül megpróbálták az eleve ott tartózkodó rendőröket és a trónörököst kísérő katonatiszteket ebben megakadályozni) azonnal letartóztatták. A merénylet után ciánkálit vett be, amely azonban hatástalan volt, egyes feltevések szerint nem igazi mérget kaptak, ám valószínűbb, hogy az a helytelen tárolás miatt elbomlott. Még aznap kézre került Ilic is. A többi merénylőt és szervezésben érintettet rövid időn belül szintén elfogták, kivéve a Montenegróba szökött Mehmedbasicot. Az előzetes vizsgálat szeptember 19-ig tartott, 28-án a vádlottak megkapták a vádiratot. Október 12-én Fuigi (Alois) von Curinaldi elnökletével a szarajevói katonai bíróságon megkezdődött a tárgyalás, s október 28-án hirdettek ítéletet. A főbűnösöket: Principet, Cabrinovicot és Grabezt, minthogy a szarajevói merénylet elkövetésekor még nem töltötték be 20. életévüket, 20 év szigorított fegyházra, továbbá havonta egy böjti napra és minden év június 28-án szigorított sötétzárkára ítélték. Ilicet, Veljko Cubrilovicot, Misko Jovanovicot, Nedjo Keroviéot és Jakov Milovicot kötél általi halálra (később az utóbbi kettőt életfogytiglanra, illetve 20 év fegyházra változtatták); Mitar Kerovicot életfogytiglanra ítélték. Vaso Cubrilovié 16 évet kapott, a többiek 3-13 év börtönt. 9 főt felmentettek. A halálos ítéleteket 1915. február 3-án a szarajevói Defensivlagerban végrehajtották. A három főbűnöst 1914. december elején a theresienstadti (ma Terezín, Csehország) katonai fegyintézetbe szállították. A gyenge testi felépítésű Princip a kazamatákban tüdő- és csonttuberkulózist kapott, 1916. február 16-án le kellett venni róla a láncot, 1917. november 6-án bal karját amputálták. A fegyintézetben halt meg 1918. április 28-án, a helyi temetőben titokban temették el. A háború után, 1920. június 29- én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kormánydelegációja jelenlétében kihantolták és nemzeti hősnek kijáró gyászpompával, merénylőtársai hamvaival együtt a szarajevói Kosovo temetőben közös sírboltba helyezték társaival. A JÚLIUSI VÁLSÁG: AZ OSZTRÁK-MAGYAR MINISZTERTANÁCSOK A szarajevói merénylettel tehát kipattant a világháború kitöréséhez vezető szikra. A szarajevói merénylet német vélekedés szerint a legelőnyösebb időpontban következett be. Német-angol viszonyban sikerült az érdekek egyensúlyát kialakítani a portugál gyarmatok felosztása és a Bagdad-vasút ügyében, Perzsia miatt pedig angol-orosz ellentétek bontakoztak ki. A német vezetés hitt Nagy-Britannia semlegesítésének lehetőségében, a franciaországi hadjárat gyors sikerében és az Oroszországtól erővel kicsikart békében. Bátorította a Monarchiát a Szerbia 12
