Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)
Jegyzetek
75 Egy kis humoros visszaemlékezés Perlrott kecskeméti képeiről: „fauve-nak (vadnak) számított, mert a cigánymodellek - bármilyen csinos termetűek voltak is - konzekvensen, kubista módra fűrészelte el...” Herman(n) Lipót: Emlékezés... Lm, p. 5. 76 Perlrott Csaba Vilmos: Magamról. In: Perlrott Csaba Vilmos művészete. Budapest, 1929. p. 12. 77 Boros Judit: Perlrott Csaba Vilmos szintetizáló festészete. In: Magyar Vadak. Párizstól Nagybányáig 1904-1914. Magyar Nemzeti Galéria, 2006. március 21—július 30. Szerk.: Passuth Krisztina és Szűcs György Budapest, 2006. p. 244. 78 Rockenbauer Zoltán: Afauve-os hatások alakulása a modern magyar csendéletfestészetben (1905-1914). In: Magyar Vadak. Párizstól Nagybányáig 1904-1914. Magyar Nemzeti Galéria, 2006. március 21-július 30. Szerk.: Passuth Krisztina és Szűcs György. Budapest, 2006. p. 180. és 13. jegyzet. 79 Nádai Pál: Perlrott Csaba Vilmos grafikája. In: Magyar Grafika, 1923/1. pp. 17-18. 80 A kép részletes elemzését lásd: Monori Laura: Perlrott Csaba Vilmos kecskeméti városképei. In: A Kecskeméti Művésztelep első korszaka (1909-1919). Tanulmányok • Adattár. Szerk.: ifj. Gyergyádesz László és Osztényi Éva. Kecskemét, 2012. pp. 56-58. 81 A Kecskeméti Művésztelep dokumentumai (1909-1919) Lm., pp. 265-268. 82 így nevezték magukat 1852-ben a kecskeméti görögkeleti templom építtetői a szószék alatti márványtáblén. 83 Wolfner József: Emlékirat Mednyánszky László festőművész képeinek értékesítéséről. Budapest, 1921. Újraközölve: Enigma, No 34, 2002. p. 106. 84 Lóska Lajos: A Glücks-hagyaték. A gyűjteményről. In: Művészet 1990/1. p. 25. 85 A kecskeméti Mednyánszky-, illetve Farkas-gyűjteményt részletesen bemutató kiadványok: ifj. Gyergyádesz László: „Csavargó”. Mednyánszky László élete és művészete. Kecskemét, 2007; Gyergyádesz László, ifj.: „Végzet". Farkas István élete és művészete. Kecskemét, 2009 86 Farkas István el nem küldött levele apjához. A Magyar Nemzeti Galéria Adattárában őrzött levelet teljes egészében közli: S. Nagy Katalin: Farkas István. Budapest, 1994. pp. 161-162. 87 Nyilas-Kolb Jenő: Farkas István. Budapest, 1935. p. 28. 88 „Mert ő (anélkül, hogy tudta volna) soha nem festett más bútorokat, mint azokat, amiket gyermekkorában apja otthonában látott - és azok kísértetek voltak.” Dénes Zsófia: Tegnapi újművészek. Budapest, 1974. p. 86. 89 Nyilas Jenő: Farkas István művészete. In: Magyar Művészet, Vili, 1932/9-10. p. 266. 90 Nagy Csaba: Egy régvolt ország tanúja. Egy régi nizzai találkozás Frangoís Gachot-val. In: www.hunbook.hu, 2006.01.07. 91 Kállai Ernő előszava. In: Farkas István festőművész kiállítása. Tamás Galéria. Katalógus. Budapest, 1941 92 Farkas István halálának körülményeiről lásd részletesen: S. Nagy Katalin: Emlékkavicsok. Holocaust a magyar képzőművészetben 1938-1945. Budapest, 2006. pp. 95-106. (p. 96) 93 (Charlie Farkas nyilatkozata) Lampé Ágnes: Családregény Farkas Károly örökségről és háláról. In: 168óraonline, 2007. július 18. 94 Magyar Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter Budapest, 1929. p. 495. 85 Kohner Ida pályafutására vonatkozólag is tartalmazhat tanulságokat az alábbi képzőművésznőkről szóló társadalomtörténeti szempontú vizsgálat: Szívós Erika: A magyar képzőművészet társadalomtörténete 1867-1918. Budapest, 2009. pp. 103-117. 96 Kassák Lajos: Kis könyv haldoklásunk emlékére. In: Virradat előtt - Magyar írók tanúságtétele. Budapest, 1985. pp. 400, 405. 97 Kállai Ernő: Bokros Birman Dezső legújabb szobrai. In: Kállai Ernő: Összegyűjtött írások 3. Magyar nyelvű cikkek, tanulmányok 1926-1937. Szerkesztette, a jegyzeteket és a névmutatót összeállította: Tímár Árpád. Budapest, 2002. p. 217. (eredeti megjelenés: Gondolat, III, 1937/2. pp. 113-115.) 98 Hernádi Miklós Lm, o.n. (kb. p. 20. és 47. jegyzet) 99 Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900-1925. In: Kállai Ernő: Összegyűjtött írások 1. Magyar nyelvű cikkek, tanulmányok 1912-1925. Szerkesztette, a jegyzeteket és a névmutatót összeállította: Tímár Árpád. Budapest, 1999. p. 199. (eredeti megjelenés: 1925) 100 Varró István szociológus visszaemlékezését (MNG Adattár) idézi: Bárki Gergely: Berény Róbert. In: A Nyolcak. Centenáriumi kiállítás katalógusa. Pécs, Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár 2010. december 10-2011. március 27. Szerk.: Markója Csilla, Bardoly István. Pécs, 2010. p. 140. és 1-2. jegyzet. 101 Genthon István i.m., pp. 253-254. 102 Berény Róbert: A festői közlés. In: Nyugat, VI, 1913/7. p. 530. 103 Boros Judit: Ziffer Sándor (1880-1962). In: Nagybánya. Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig. A MissionArt Galéria katalógusa. Szerk.: Jurecskó László és Kishonthy Zsolt. Miskolc, 1992. p. 134. 104 S. Nagy Katalin 2006 i.m., p. 153. 105 Ámos Imre 1940. március 17-én írott önéletrajza. In: Ámos Imre: Napló, versek, vázlatkönyvek, levelezőlapok. Közreadja: Egri Mária. Budapest, 2003 106 Ámos Imre a „magyar Chagall”. A háború örvényében 1937-1944. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2013. szeptember 13 - 2014. január 5. Szerkesztette: Kolozsváry Marianna. A tanulmány és a műleírások szerzője: Kőbányai János. Budapest, 2013. p. 158. 107 A „színkabbala” kifejezést Ámos művészetére vonatkozóan Hamvas Béla használta 1947-ben. Hamvas Béla - Kemény Katalin: Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon. Pécs, 1989. pp. 89-91. 108 Ámos Imre a „magyar Chagall" i.m., p. 152. 109 S. Nagy Katalin 2006 i.m., p. 164. 110 Dávid Katalin: Anna Margit. Budapest, 1980. pp. 7-8. Atámáról lásd pl.: Túrái Hedvig: Áz önarckép Anna Margit korai munkáiban (1930-1944). In: Művészettörténeti Értesítő, XLV 1996/1-2. pp. 89-99. 112 Hamvas Béla - Kemény Katalin i.m., p. 82. 36
