Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)

Magyar zsidó építészek és a századfordulós-szecessziós építészet Kecskeméten

Szerencsére még ma is láthatóak a mennyezet falképei, köztük az a négy állatábrázolás, melyek a héber felirataikkal „egy a Talmudból olvasható példázatot, az Atyák mondásainak allegóriáját jelenítik meg. »Légy erős, mint a párduc, könnyű, mint a sas, gyors, mint a szarvas és hős, mint az oroszlán, hogy teljesítsd égi Atyád akaratát.«”15 Sajnos 1944-től az ortodox zsinagóga is gazdátlanná vált, igaz, egy ideig még péntek esténként itt gyűltek össze az ötvenes évekre jelentősen megcsappant létszámú közösség tagjai.16 Lényegében csak az 1987-es műemlékjellegűvé való nyilvánítás után kezdtek el komolyan foglalkozni az akkorra már leromlott állapotú épülettel. Több ötletet és tervet követően végül 1991 novemberében a Magyar Fotográfiai Múzeum lelt itt otthonra. A múzeumi célú átalakítás, felújítás során példamutató volt az, ahogy Boros Pál építész és Vass-Eysen Ervin belsőépítész tervei alapján tudatosan igyekeztek minél többet megőrizni a hajdani zsinagógajellegből.

Magyar zsidó építészek és a századfordulós-szecessziós építészet Kecskeméten.

Kecskemét azon városok közé tartozott, ahol az urbanizáció nem a kiegyezés utáni általános konjunktúra idején, hanem a millennium és az azt követő években teljesedett ki, így a városképet elsődlegesen már nem a historizmus, illetve az eklektika, hanem a századfordulós-szecessziós építészeti irányzatok határozták meg. Kecskemét több szempontból is különleges főtéri építészeti együttese ennek köszönhetően a Trianon utáni Magyarországon egyedülállónak számít, mivel legközelebbi rokonai (Szabadka, Marosvásárhely Nagyvárad) ma már határainkon túl találhatóak. Kada Elek, Kecskemét aranykorának polgármestere 1912-ben, a Vasárnapi Újságban így foglalta össze az addigi eredményeket: „Kecskemét ősi város építkezése már nem felelt meg a mai kor ízlésének és az emelkedő forgalomnak, minek következtében új városszabályozási terv készült és ez alapon régi városrészekben új utczák nyittattak és a szabályozással a központi piacztér is nagymérvben bővíttetett. Ez a nagyobb arányú szabályozás maga után vonta azt, hogy újabb monumentális jellegű épületek keletkeztek, mely építke-zéseknél a hatóság nagy súlyt helyezett arra, hogy azokban a magyar építő művészet legújabb irányai jellegzetes kifejezést nyerjenek;

mely iránynak legelső képviselője Lechner Ödön, a ki munkáját Kecskeméten az új városháza építésével kezdte meg...”17

„A zsidók a tizenkilencedik század vége felé kezdtek közvetlen hatást gyakorolni az építészetre, amikor több zsidó hallgató nyert felvételt a budapesti Műegyetem építészeti karára és helyezkedett el nagy tervezőirodáknál. 1900-ra a műegyetemi hallgatók között 44,46 %-ra emelkedett a zsidók aránya!”18 Kecskemét sem volt-e téren kivétel, hiszen például a századelőn több magyar zsidó építész is jelentős szerepet kapott Magyarország legszebbjének választott főtere és környékének századeleji megformálásában, kialakításában. Az ekkortájt emelt épületek többsége három századfordulós-szecessziós építészeti irányzathoz sorolható. Az első még személyesen a német származású Lechner Ödönhöz kapcsolódott, azonban a követői alkottta második csoportban már több magyar zsidó építészt találunk. Közülük Márkus Géza tervezte Kecskemét talán legegyénibb hangú, országszerte ismert épületét, a Cifrapalotát. Az épület eredetileg városi bérház volt, méghozzá az első a sorban, melynek a felépítéséről kecskeméti városatyák 1902-ben határoztak, a század eleji Rákóczi úti építkezések példaadó nyitányaként. Az első tervvázlatot mint „Kecskemét város bérpalotáját” közli még abban az évben a Művészet című folyóirat is19, melynek az autodidakta építész a munkatársa volt. Az épületet a Rákóczi úti tengelyszimmetrikus főhomlokzata felől bemutató első vázlathoz képest, pénzügyi okok miatt, két jelentős módosítás történt a végleges változaton: egyrészt le kellett mondani a főhomlokzat két sarkán emelendő tornyokról20, másrészt a lábazatot kő alkalmazása helyett vakolással kellett megoldani. A változtatásokkal némileg egyszerűsödött, visszafogottabbá vált az épület külső hatása. Az első tervvázlatnak a két kupolával, az eredetileg bonyolultabb kiképzésű pártázattal, a gazdag stukkó- és kerámiadíszítéssel kiegészítve némi barokkos, rokokós reminiszcenciái is voltak, megfelelve a korszak palotákról alkotott képének.

„Különösen jellemzi az u. n. szecessziós építkezést a könnyed hullámzatos vonal, mely városi bérházunkon több alkalmazásban is szépen látható.”21 A kecskeméti Faragó Béla, országos tanítói árvaházi igazgató, már 1905-ben bátran alkalmazta a szecessziós jelzőt a „magyar stílus" erre a remekére, holott a két fogalom összekapcsolását, együttes értelmezését ekkor még nem túl sokan vállalták fel Magyarországon.22 „Meg- fér-e a szecessziós stílus a magyar stílussal? Ezt a kérdést hivatalos helyen taglalták és rövidesen

13