Gyergyádesz László, ifj.: Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a 20. század első felében (Kecskemét, 2014)

Ifj. Gyergyádesz László: „A festő érzi a tragédiát…” Részleges leltár Kecskeméten a magyar zsidó építészetről és képzőművészetről - A „mózes vallásúak” és zsinagógáik Kecskeméten

rw

14,<

■^.J 11-*~

d'zatcto-k-nyt/i-*—.

A'^7*1

fc-r—7*)r/j<4 //.

//- t-x •>-*.^-~'X-v *-* 0*^1»-*^^

Bakoss Tibor: A zsinagóga a nagy kecskeméti földrengés idején /

Tibor Bakoss: The synagogue at the time of the great earthquake of Kecskemét

díszes bima (almemor), a keleti oldalon boltozott fülkében álló gipszből készült frigyszekrény, és a sík mennyezet keleties hatású díszítő festése (Ho- rovitz Mihály Kassáról).

Különösen sok képes levelezőlap, fénykép örökítette meg azt, amikor az 1911-es nagy földrengés idején a zsinagóga kupolája félrebillent a nyolcszögletű torony tetején. Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben, azonban ez nem csupán a július 8-i, a legnagyobb pusztításokat okozó hajnali esemény következménye volt. Különösen fontos dokumentum e téren a nagykőrösi születésű Bakoss Tibor festőművész 9. oldalon látható tollrajza, melyen kétszer is megörökítette az épületet.8 Az 1911. július 16-án készült, s a főhomlokzatot ábrázoló rajzon szöveggel is megerősíti, hogy a kupola néhány napig csupán „meghajlott” állapotban volt. A következő nap azonban egy

9