Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában

Gulyás Gyöngyi

Cegléd-Madarászhalomról, Tápiógyörgyéről, Tápió- szeléről és Új szászról ismertek.86 Az 1960-as évek végén végzett feltáráskor felmerült kérdésre, azaz a falu lakói visszatértek-e 1241 után, a 2005-ben folytatott, közel 40 000 m2-t érintő feltá86 TÓTH 2007, 81-87.; TOPÁL 1972, 53. A szakirodalomban szereplő Cegléd-Madarászhalom és Cegléd-Var- jas-domb elnevezés valójában ugyanazt a lelőhelyet jelöli.

rás egyértelmű választ adott. Az ismeretlen nevű Árpád-kori falu a tatárjáráskor teljesen elpusztult, lakói nem tértek vissza. Hasonló képet mutat a ceglédi határban fekvő Árpád-kori falvak képe is. A 14. század közepétől a Cegléd környéki falvak pusztaként szerepelnek az oklevelekben.87

87 TARI 1995, 143.

Irodalom

M. ANTALÓCZY 1980

BÁRDOS 1978

BÁRDOS 1987 BENKŐ 1982

CSÁNYI 2008

K. CSILLÉRY 1982

DINNYÉS 1994

ECSEDY 2005

FETTICH 1968

FJODOROV-DAVIDOV 1983 GALLINA - MOLNÁR 2004

GULYÁS 2005 GULYÁS 2005-2006 GULYÁS 2006 GULYÁS 2007

M. Antalóczy Ildikó: A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei I. — Archäologische Funde Im Dorf Böszörmény dem Zentrum der Ismaeliten in der Nyír. HMÉ 4 (1980) 131-170.

Bárdos Edith: Középkori templom és temető Kaposvár határában. (Előzetes jelentés a leletmentő ásatásról.) — A mediaeval church and a cemetry on the confines of Kaposvár. SMK3 (1987) 187-234.

Bárdos Edith: Középkori templom és temető Kaposvár határában II. SMK 8 (1987) 5-76. Benkő Zsuzsa: Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban. In: Cegléd története. (Szerk.: Ikvai Nándor), StudCom 11 (1982) 65-82.

Csányi Viktor: Egy Árpád-kori falurészlet feltárt emlékei Székkutas határában. Hombár Múzeumi Műhely 5 (2008) 9-34.

K. Csilléry Klára: A magyar lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Akadémiai Kiadó. Budapest 1982.

Dinnyés István: XIII. századi ház a tápiógyörgyei Ilike parton. - Ein Haus aus dem 13. Jahrhundert am Ufer von Ilike in Tápiógyörgye. StudCom 23 (1994) 101-118.

Ecsedy István: Cegléd, Fertály-földek III. (Pest-megye). In: RKM 2005. (Szerk.: Kisfalu- di Júlia) Budapest 2006, 218.

Fettich Nándor: Ötvösmester hagyatéka Esztergomban a tatárjárás korából. - Hinterlassenschaft eines Goldschmiedes in Esztergom aus der Zeit des Tatareneinfalles. KMK 1 (1968) 157-196.

Fjodorov-Davidov, German Alekszejevics: Az Aranyhorda földjén, (ford. Ágh András) Gondolat, Budapest 1983.

Gallina Zsolt - Molnár István: Épületek és szerkezeti elemeik egy késő Árpád-kori településen (Kiskunfélegyháza-Amler-bánya, Déli összekötő híd). - Gebäude und ihre Konstruktionselemente in einer spätarpadenzeitlichen Siedlung (Kiskunfélegyháza-Amler-Gru- be, Südliche Verbindungsbrücke). MFMÉ-StudArch X (2004) 525-552.

Gulyás Gyöngyi: Cegléd, Bürgeházi-dülő (Pest-megye). In: RKM 2005. (Szerk.: Kisfalu- di Júlia) Budapest 2006, 216-218.

Gulyás Gyöngyi: A tatárjárás pusztításának nyomai egy Árpád-kori faluban. Rubicon 2005/10-2006/1, 120-121.

Gulyás Gyöngyi: Cegléd, Bürgeházi-dűlő (Pest-megye). In: RKM 2006. (Szerk.: Kisfalu- di Júlia) Budapest 2006, 186-187.

Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult falu Cegléd határában (Pest m.). In: A tatáijárás 1241- 42. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Szerk.: Ritoók Ágnes - Garam Éva), Budapest 2007, 52-53.

44