Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Hakan Aydemir: Adatok a kunsági kiszámoló vers „bírem”, „íkem” alakjainak törökségi hátteréhez
Hakan Aydemir m sorszámképzőről van szó. Az alábbi baskír és tatár példák is alátámasztják ezt, amelyekben az +m képzőt helyesen nem egyes szám első személyű birtokos személyragnak értelmezik. De ezt erősítik a volgai (13-14. század) és dunai bolgár-török nyelvemlékekben (8. század) előforduló birim ’az első’ (< *bir+im > kunsági, kazak birim, baskír és tatár birem,'9 török- országi török19 20 birim), wecim, vecim ’a harmadik’ (< *üc+im > kunsági ücüm/ücim, kazak üsim, ttö. ücüm, baskír ösem, tatár öcem) stb. sorszámnevek is, amelyekre alább majd röviden visszatérek. Előtte azonban tekintsük át sorrendben a baskír, tatár és törökországi példákat: (15) ,fiepsM - őapdM, woM-KumaM, oc3M-C3C3M, óypm 3M -mopm aw, 6uui3M-6eui3M, ajimoM-eamoM, em3M-3tri3M, ayup öcuimaM, cuimbiH őajímcm” (baskír).21 ’Omni — KHHy, nsa - yn/ty, Tpn — pa3Őpocaio, ue i bi- pe - TOJiKHy, naTb - pacneKy, mecTi. - cjioMaio, ceMb — TOJIKHy, MOH TH'/KCjIblií TOnop, MOH 30J10T0H TOnOp’ (orosz fordítása). Mint látható, a baskírok nem tudtak mit kezdeni a fenti számnevek +sm (= +äm) képzőjével, mivel ez a képző a baskír számneveknél csak ebben az egyetlen esetben fordul elő, és ezért egyszerűen csak tőszámnevekkel (onHH ’egy’, >iBa ’kettő’...) forditották le azokat oroszra, de ezeket sorszámnévként is értelmezhetjük: (16) ’Először — odavágom, másodszor - megyek/eltá- vozom, harmadszor - szétszórom, negyedszer - meglököm, ötödször - meg-/leszidom, hatodszor — szét- töröm/szétzúzom, hetedszer — eltolom, nehéz háltam, arany haltam’. A tatár példa, amit kiszámolónak tartanak, a Muha- metsin és Hakimzjanov szerzőpáros által az 1987-ben kiadott és a volgai-bolgár síremlékekről szóló könyvében található:22 23 (17) „Eep3M-6epdM, uiom-uiom, OH3M-OH3M, dypmsM- dypmdM, 6uui3M-6uiu3M, cuimaH-ajimaH - aebip öcuimaM...” P 19 A baskír és tatár birem alakban az f egy redukált z'-nek felel meg. Technikai okok miatt itt ezt az i-1 pont nélkül kell írnunk. 20 A következőkben = ttö. 21 XISAMITDINOVA 2010, 53. 22 MUXAMETSlN-XAKIMZJANOV 1987,67. 23 wímciH-ajimaH ’hat-hat’ < anmaM-ajimaM alakra megy vissza; ehhez vö. a tatár modókabeli cuimcm alakot. ’OflHH-o^HH, ;iBa-/ma, rpH-rpH, HCTbipe-HCTbipe, naTb- naTb, inecTb - rnecTb, [a>Kejibiii TOnop ...\24 ’Egy - egy, kettő - kettő, három - három, négy - négy, öt - öt, hat — hat, nehéz haltam... Mint látszik, a tatár kiszámoló versike a fenti baskír mondókának egy másik verziója. A szerzőpáros fenti orosz fordítása helyesnek mondható, mivel az +3M (= +em) képző páros (... +aw - ... +sm) előfordulásainál jelentéstani okok miatt nehéz, vagy nem is lehet másképpen lefordítani. A szerzőpáros felismerte az +sm képzőt és helyesen megjegyzik, hogy a fenti tatár kiszámolóban a számneveknél az +sm „egymásutániságot” fejez ki és azonos a dunai bolgár vécém [vecim] ’harmadik’ (< *üc+im), toutom [töütöm] ’negyedik’ (< *tö:rt+im) stb. alakok +(I)m sorszámképzőjével. Természetesen ugyanerről a sorszámképzőről van szó a törökországi eseteknél is. Nem is lehet egyébként másképp értelmezni, mert a történeti és modem török nyelvekben a tőszámneveket egyes szám első személyben nem lehet birtokos személyragozni. A törökországi példák mindkét formában, vagyis mint a baskír esetben is egyenként (tehát birim / ikim / stb.-ként), és mint a tatár esetben párosítva is (vagyis birem — birem / ikem- ikem-ként) több gyerekjátékban és mondókában is előfordulnak (ld. alább a 18-22. sz. példákat). Itt a tatár birem-birem / ikem-ikem (= EepsM-6ep3M / uiom- uiom) és a törörökországi birem — birem / ikem - ikem teljes mértékű azonossága alapján nem lehet alaptalanul azt állítani, hogy a törörökországi változatok elterjedése többek között az Anatóliába is betelepető Arany Horda beli kun-kipcsakoknak köszönhető. Ennek a történeti hátteréről alább a dolgozat végén esik majd szó. A törökországi példáknál a páros előfordulásokat nem lehet lefordítani, mert ezek csak rímpárokat alkotnak és nincs jelentésük. De nemcsak ezeket, hanem a mon- dókák vagy kiszámolok egyes részeit sem, mert azok többnyire rímpárokat alkotó, egyébként értelmetlen és értelmezhetetlen szótagokat tartalmaznak. íme néhány példa: (18) birem birem - ikem ikem / karnál boylu kara di- ken...25 24 MUXAMETSIN - XAKIMZJANOV 1987,67. 25 A közép-anatóliai Nev$chir város Hacibekta§ járásának Kösekta§ falujából van adatolva, ehhez ld. http:// www.kosektas.com/?Syf=l 5&cat_id=l 10&baslik_ name=U2FsbGFuZ3XDpyAtIERyLiBTYWxpbSDD- h2VsZWJp 444
