Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Szabó Béla: A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete: az orosz fejedelemség hódoltatása és a Magyarország elleni hadjárat előzményei
A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete. .. el”. Hanka kifejti, hogy a mongolok több erősséget is sikertelenül ostrom alá vettek (Olmütz, Brno és Nővé Mesto várát). Hanka „teóriáját” cáfolva, Vemadszkij orosz történész a „Mongolok és a Rusz” című munkájában kifejti, hogy valójában „ annak a parancsnak engedelmeskedve, hogy minél gyorsabban, észak felől támadjanak Magyarországra nem kezdhettek jelentősebb várak ostromába, vagy nem vívhattak nagyobb szabású ütközetet. A mongolok hadereje néhány kisebb csapatra oszlott és csak haladási irányuknak megfelelően pusztítottak Morvaországban. Lehet, hogy a mai KladnonáF1 27 Kladno: ma település Csehországban, a Stredocesky kerületben. I. Vencel cseh király megvert egy ilyen kisebb mongol egységet, ami a csehek bátorságát növelte, de ez semmilyen hatással nem volt a további mongol stratégiára. A cseheknél széleskörűen elterjedt legendával ellentétben, Morvaországban nem volt semmiféle mindent eldöntő csata, vagy hosszasan elhúzódó várostromok a mongolok hadereje egy-két héten belül átszáguldott Morvaországon ”.28 Ezzel a mongolok északi hadteste pusztítva-rabol- va végigvonult Lengyelországon és Morvaországon észak felöl rátámadt Magyarországra, így halálos harapófogóba fogva már az országot pusztító Batu kán főseregével IV. Béla királyságát. 28 BEPHAUCKMB 1997, 207. Irodalom BEPHAjfCKHÍf 1997 BepnancKHH, T. B.: Mohzojih u Pycb. - A mongolok és a Rusz. 7ee/?b-MocKBa.: «JleaH»; «Arpaji», 1997. ryMHJIEB 1992 ryMHJiébJI. H.: Om Pycu do Poccuu. - A Rusztól Oroszországig. MocKBa, 1992. KOCTOMAPOB 1995 KocTOMapoB, H. H.: Pyccran ucmopuu e otcuineonucanunx eé zjiaeneüuiux denmeneü. - Az orosz történelem legjelentősebb személyei életének leírása. Kimra I. BwrrycKH 1—4. MocKBa: Cßapor, 1995. 30JI0TAR OP/1A 1890 lo.tomaM opda Az Arany Horda. In. OnnHKJione/tHneeKHH cJiOBapb Bpoicray3a n Etfpona B 86 TOMax Cn6„ 1890-1907. JIM3JIOB 1990 JIbi3noB, Aimpen: CrutpcKan ucmopun. — Szkíta történelem. (OTReTCTBeHHbiü peaaicrop: E. B. ’-IncTsiKOBa) ITyiarejibCTBO Hayita, MocKBa 1990. http://krotov.info/acts/17/lyzlov/ lyzlov02.html (2011-09-07) MAßyPOB 2004 ManypoB, /I. ®.: Bojiotcctcue 3eMJiu e ucmopuu u Kyjtbmype Poccuu: A Volga melléki területek szerepe Oroszország történelmében és kultúrájában. In. MaTepnajiH BcepoccHÜcKOH nayuHOH KOH<j>epeHUHH. MaaypoB, Jj- (b.: Coőbimun XIII sem e ucmopuu ip-m u mok- urn., O cpaotceHuu na SonomapéecKOM zopoduufe ocenbto 1237 z. - Az érzi és a mok- sán nép történelmének eseményei aXIII. században. Az 1237-es őszi Zalatareski csatáról, MTy hm. H. II. OrapeBa h ap.; (pe/tmn.: H. fi. MaicapKHH - ra.pea h ttp.), CapaHCK:, ran. KpacHbiü OKTHÖpb, 2004. MARTIN 1995 Martin, Janet: Medieval Russia 980-1584. - A középkori Oroszország 980-1584. Cambridge, Cambridge University Press, 1995. MIIATbEBCKA» JTBTOIIHCb 1908 MnambeecKan Jlljmonucb - Az Ipatyevi Krónika. In. IlonHoe Coöpanie PyccKuxb TDjmonuceü (ÍICPJ!) - Az Orosz Krónikák Teljes Gyűjteménye. M iaauiioe no uconaHme- My noBenT)HÍio HinnepaTopcKoio ApxeorpatjmnecKOio Kommmccícío. Tömb BTopoit. Madame BTopoe. C.-IIeTep6ypn>. THnorpacjns M. A. AneKcauapoBa (HaaexmHHCKaa, 43). 1908 http://litopys.org.ua/ipatlet/ipat.htm (2011-09-03). nSTHOB 2000 1 Iathcb, A.IL: Kuee u Kueecran 3eMjm e 1167-1173 zz. — A kijevi terület 1167 és 1173 között. Mockobckhh IbcyaapcTBeHHMH yHHBepcHTeT hm. M.B.JIoMOHoeoBa, 2000.http:// www.hist.msu.ru/Science/ConI71omweb01/piatnov.htm (2011-08-19) ILHTHOB 2002 IIhthob A. II.: Eopbőa 3a KueecKuü cmojt e 1210-x zodax: cnopubte eonpocbi xpononozuu - Küzdelem a kijevi trónért az 1210-es években: a kronológia vitás kérdései. In. jlpeBHaa Pycb. Bonpocbi Me/weBHCTHKH 2002. Ns 1(7). 439
