Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Szabó Béla: A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete: az orosz fejedelemség hódoltatása és a Magyarország elleni hadjárat előzményei
Szabó Béla A mongolok Európa elleni inváziójának kezdete: az orosz fejedelemségek hódoltatása és a Magyarország elleni hadjárat előzményei A mongol kezdeti sikerek egyik forrása: a Kijevi Nagyfejedelemség széthullása A hajdan erős és hatalmas birodalomnak számító Kijevi Rusz, a 12. század közepére kezdetben 13 önálló fejedelemségre hullott szét. Ezek a fejedelemségek mind kiterjedésükben, katonai erejükben, gazdasági potenciáljukban és társadalmi struktúrájukban különböztek. A Kijevi Nagyfejedelemség nagybefolyású hatalmi centrumból fokozatosan „szimpla” fejedelemséggé vált, amelyet politikai befolyásának csökkenése jellemzett. Ezzel összhangban a kijevi „ nagyfejedelem” uralma alatt álló terület is fokozatosan zsugorodott. A város hatalmának csökkenése gazdasági tényezőkkel is magyarázható, mivel a Dnyeper-folyó, mint kereskedelmi útvonal szerepe a keresztes hadjáratoknak is köszönhetően csökkent. Európa és a Kelet közötti kereskedelem már főképpen a Földközi-tengeren és a Volgán keresztül folyt. Kijevet az első komoly csapás akkor érte, amikor 1169- ben 10 szövetségre lépett orosz fejedelem elfoglalja Kijevet és ezután gyakran előfordult, hogy egy jelentősebb fejedelem megbízottja, vagy ő maga töltötte be a kijevi nagyfejedelemség egyre jelképesebbé váló trónját.1 Kijev hatalmának megingását követően még kétszer - nem sokkal a mongolok támadása előtt 1203-ban és 1212-ben foglalták el az orosz fejedelemségek különböző koalíciói.2 Mindezek ellenére elmondható, hogy hatalmi, gazdasági megrendülése ellenére a Kijevi Nagyfejedelemség „maradéka” is jelentős katonai potenciállal rendelkezett, de olyan ellenféllel, mint a mongolok, valószínűleg csak az orosz fejedelemségek teljes koalíciója vehette volna fel sikeresen a küzdelmet. A mongolok bevezető csapása: a Kalka-menti csata Elsőként a Yuanshi említése szerint is, Szübetej számára a Kijevig történő hódítást még 1221-ben Dzsingisz 1 rWTHOB 2000. 2 nüTHOB 2002, 83-89. kán határozta meg: „A nagy kán Szübetejt északi hadjáratra küldte, hogy hódítson meg 11 országot, keljen át az Ürül- és a Volga-folyókon és jusson el egészen Kivamen-kermen (Kijev) városáig. ”3 Az 1222-es évben a mongol sereg Dzsebe és Szübőtej vezérlete alatt, az Eszak-Kaukázus irányából a kunok uralma alatt álló sztyeppék ellen intézett támadást. Msztyiszláv kijevi nagyfej edelem nagyképűnek tűnő reakciójáról a következőképpen számol be a kortárs orosz krónikaíró: „Amíg én Kijevben vagyok, addig az Urál-folyótól a Dunáig a tatárok szablyáikat nem suhogtathassák. ”4 A kun Kötöny kán lánya férjétől, a halicsi fejedelemtől kért segítséget a támadók ellen. A kán elhalmozta ajándékaival a fejedelmet, majd ezt mondta neki: „Ma a tatárok elvették a földünket, de holnap eljönnek és elveszik a tiédet is. "5 Az orosz fejedelmek egy része Kijevben tartottak haditanácskozást és arra a döntésre jutottak, hogy megsegítik a kunokat, mivel attól is tartottak, hogy a kunok átállnak a tatárokhoz. „Ha mi nem segítünk..., akkor a kunok átállnak az ellenséghez, akik ereje nagyobb lesz. ” A fejedelmek haditanácsa úgy döntött, hogy „jobb az ellenséggel idegen földön megütközni és nem otthon,6 A fejedelemségek seregeinek csapatösszevonási körzete Hortica szigete volt (ma: Zaparozsje, Ukrajna). Az orosz fejedelmek egyesített serege a Dnyeperen átkelve legyőzte az ellenség előőrsét, majd kelet felé haladva két hét menetelés után elérték a Kalka folyót, ahol a mongolok újabb felderítő csapatát semmisítették meg. Msztyiszláv halicsi fejedelem személyesen derítette fel az ellenség elhelyezkedését és visszatérve utasítást 3 A Yuan-dinasztia története (Yuan Shí), amely 210 fejezetben árnyalja a Dzsingisz-nemzetségbeli kínai Yuan-di- nasztia uralma alatt álló terület eseményeit, európai kitekintéssel is Dzsingisz kántól (1162-1227) egészen az utolsó Yuan uralkodó elűzéséig, 1368-ig. Ezt a művet a a Yuan dinasztiát követő Ming dinasztia „Történelmi Intézete” kezdte összeállítani már 1370-től, Song Lián vezetésével.; XPAILAHEBCKHÍÍ 2009, 34. 4 TBEPCKHH CEOPHHK 1965, ctji6. 335-343., 365-375. 5 KOCTOMAPOB 1995, 97-98. 6 Uo. 435
