Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Zsidai Zsuzsanna–Langó Péter: Kunok és alánok Ibn al-Athir munkájában
ZsiDAi Zsuzsanna - Langó Péter sebb-nagyobb csoportok a szükebb areális kapcsolatokon túl, rendelkeztek-e valamilyen szélesebb ismerettel a messzebbi alán közösségekről. E csoportok tagjai sokszor kereskedők, vagy mesteremberek voltak, akik megtelepedtek a városokban,87 de nem hanyagolható- ak el azok az adatok sem, melyek szerint az alánok mindig is kaphatóak voltak a katonáskodásra és a korban kiváló harcosoknak számítottak, s mint letelepített zsoldosok kerülhettek az egyes régiókba. Harciasságukra vonatkozóan tanulságos Willelmus Rubruk leírása, aki külön megjegyezte beszámolójában, hogy „a hegyek között még mindig ellenállnak, ezért Szartach minden tíz emberéből kettőnek a völgytorkok őrizetére kellett jönnie, nehogy amazok a hegyekből leereszkedve, megdézsmálják” javaikat.88 Az alán zsoldosok jelentős számban álltak 11. századtól bizánci szolgálatban.89 Bizáncban azonban nem csak ekkor, hanem folyamatosan, még a mongol hódítás után is, nagy számban harcoltak alán seregek.90 Az alánok azonban nem csak a bizánciakat segítették, hanem a II. Bolgár Cárság seregeiben ugyanúgy szerepet vállaltak, mint az idővel Bizánc ellen forduló katalán almugavarokkal együtt, illetve azok ellen is,91 s a kunokhoz hasonlóan az egyiptomi Mameluk Birodalomban is jelen voltak. Az Aranyhorda kánjai is igényt tartottak az alánok/ jászok katonai erejére, amit jól jelez Nogaj uralma, akinek fontos szövetségesei voltak a Balkán-félszigeten megtelepedő jászok.92 Utóbbi területen Nogaj idő87 Alán területről érkezett muszlim kereskedőket már al- Mas üdT leírása is említette, Konstantinápoly 934-es ostroma kapcsán. Vő.: MARQUART 1903, 62. Alán mesterekről lásd még: KUZNYECOV 1992, 208-210. Az alánok kézműves mesterségekben való jártasságára utal Rubruk XXXVIII/7.: „És amikor odaértünk a veszélyeztetett átkeléshez, a húszból kettőnek volt páncélinge. Kérdeztem honnan került hozzájuk; azt mondták, hogy az említett alánoktól zsákmányolták, akik jól értenek az effélék készítéséhez és kiváló kovácsok. " GYÖRFFY 2002, 367. 88 Rubruk XXXVI1I/16. GYÖRFFY 2002, 368. Hasonlóan számolt be az alánok harciasságáról Piano Carpini is: „így történt ez mostanában az alánok földjén egy bizonyos magaslattal, melyet már, úgy hiszem, tizenkét esztendő óta vívtak, a lakosok bátran kitartottak, és sok tatárt és előkelőséget megöltek ” Carpini VIII/12. Ibidem 89 KOVÁCS 2005. 90 KYRIAKIDIS 2009. 91 ALEMANY 1990; idem 2000, 213-220.; VÁSÁRY 2005, 108-111.; 123-124.; JESSEE-ISAENKO 2013. 92 VÁSÁRY 2005, 93-94.; B. SZABÓ 2007, 184.; CÄPRÄROIU 2010, 359.; JESSEE-ISAENKO 2013, 1 ISIM. szakában, már sok esetben az ottani kunokkal együtt említik ezeket a balkáni jászokat.93 Az alánok tehát a kunokhoz hasonlóan sokszor harcoltak zsoldosként a különböző közel-keleti, kelet- és dél-európai hadszíntereken. A korabeli források alapján a nagy létszámú alán zsoldosseregek kapcsán joggal vonta le azt a következtetést Kovács Szilvia, hogy „ ha az alán uralkodó viszonylag jelentős zsoldos sereget tudott nélkülözni, az azt jelentheti, hogy szomszédjaitól nem kellett tartania, vagyis jelentős hatalmat képviselt”,94 Annak ellenére, hogy az alán harcosok minden bizonnyal nem csak az Alán Királyság területéről, hanem a Kaukázus más alánok által lakott területeiről is érkezhettek, mindenképpen azt mutatta, hogy a szülőföldjüket biztonságban tudhatták. A források, bizonyos esetekben arra is utalnak, hogy a Kaukázusból elköltözött alánok számos esetben nem csak fegyveres férfiak csoportját jelentette, hanem - amint az a Bacsmanhoz csatlakozó alánok kapcsán, vagy a korábban Jaropolk hadjárata során említett jászok vonatkozásában is megfigyelhető - családosán hagyták el korábbi otthonaikat, vagyis egy-egy nagyobb közösség vándorolt el a korábbi szálláshelyekről és integrálódott új környezetébe, telepedett meg új területeken. Minden bizonnyal hasonló történhetett a Balkánra települt jászok esetében is; vagyis Nogaj jászai sem csak katonákból állt, hanem azok családjai is ott élhettek.95 A Balkánon a moldvai Jászvásárhely helynéven túl számos további érv is alátámasztja ezt.96 Nagy valószinűséggel tehát ezen kései Balkánra költözött alánok azok, akik a velük szoros kapcsolatban lévő kunok révén valamikor a 13. század végén, 14. század elején beköltözhettek a Kárpát-medencébe. Az természetesen továbbra sem zárható ki, hogy jászok már az 1240-es években a kunokkal együtt is érkezhettek a Kárpát-medencébe, azonban, amint azt Tóth Péter újabb kutatásai alátámasztották, a jászok különbö93 VÁSÁRY 2005, 123-124. 94 KOVÁCS 2005, 224. 95 Niképhoros Bryennius krónikája alapján arra is van adat, hogy a zsoldosként felfogadott férfiak a háborúk után később nem tértek vissza a Kaukázusba, hanem azon a vidéken telepednek le, ahol katonáskodtak. Bryennius beszámolója alapján valószínű ezek az alánok egy közösséget alkottak, hiszen azokat később újra tudta mozgósítani a bizánci császár. Vő.: KOVÁCS 2005, 221. 96 CIOCÄLTAN 1995.; LANGÓ 2000, 106. 430