Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Zsidai Zsuzsanna–Langó Péter: Kunok és alánok Ibn al-Athir munkájában

ZsiDAi Zsuzsanna - Langó Péter forráshelyek vizsgálatát tűztük ki célul: áttekintve azok forrásértékét és az abból levonható következtetéseket. A krónikaíró életét bemutatva és az arab nyelvű újabb kritikai kiadásokat figyelembe véve, az adott forráshe­lyek jegyzetelt fordítását nyújtva munkánk remélhető­leg teret nyit a forrás komplexebb értelmezéséhez. A szerző és munkái Izz al-DTn Abu’l Hasan All Ibn al-Athlr életéről nem sokat tudunk ahhoz képest, hogy történeti müve mi­lyen nagy hatást gyakorolt a későbbi arab historio­gráfiára. Az alábbiakban a leglényegesebb rendelke­zésünkre álló információkat foglaljuk össze. Ibn al-Athlr 1160. május 13-án (a hidzsra szerinti 555. djumädä awwal hónap 4. napján) született Djazlrat ibn ‘Umarban (Cizre - Törökország). Apja, Muhammad ibn ‘Abd al-Kanm magas hivatalt viselt a mai Szíria és Irak területén 1127-1222 között uralkodó török származású Zanghida dinasztia szolgálatában. A tu­dományok iránti érdeklődés általánosnak számított családjában: ‘Izz al-DIn idősebb bátyja, Madjd al-DTn elismert vallástudós volt, másik testvére, Diyä al-DTn pedig amellett, hogy al-Malik al-Afdal damaszkuszi Ayyübida kormányzó vezírjeként szolgált, az irodal­mat is tanulmányozta. Arról nincsenek adataink, hogy testvéreihez és apjához hasonlóan Izz al-DTn is betöl­tött volna bármilyen világi hivatalt, úgy tűnik, ő csak a tudománynak szentelte életét.14 Gyermekkorát DiazTrat ibn ‘Umarban és Moszulban töltötte, tanulmányai­ról csak annyit tudunk, hogy H 576/1181-ben, mek- kai zarándokútját követően egy ideig vallástudósok előadásait hallgatta Bagdadban. Nem sokkal később, H 584/1188—1189-ben már Saläh al-DTn keresztesek elleni hadjáratait kísérhette figyelemmel Szíria terüle­tén, majd az aleppói atabég, Shihäb al-DTn pártfogolja lett.15 H 626/1229-ben Ibn Khallikän. a híres arab bio­gráfiai munka összeállítója Aleppóban találkozott vele. Elképzelhető, hogy a kortárs tudósok közül Ibn al-Ath- Tr személyesen ismerhette Baha’ al-Dlnt, Saläh al-DIn életrajzíróját. H 628/1231-ig maradt Szíriában, ezután visszatért Moszulba, ahol Badr al-DIn Lulu’ atabég támogatta munkásságát. Itt hunyt el H 631/1233-ban.16 14 The Chronicle of Ibn al-Athir 1. 15 Ibn al-Athlr jelen volt többek között Hims és Hisn al-Ak- räd (Crac des Chevalliers) ostrománál, illetve a hattlni ütközetnél is. 16 ROSENTHAL 1971, 724.; RICHARDS 1982, 77. Ibn al-Athlr számos, a korában általánosnak számító iszlám tudománnyal foglalkozott, úgy mint a Prófétai hagyományokat továbbörökítő Hadith irodalommal, és a Próféta társaival (sahäba) kapcsolatos történetek tanulmányozásával.17 Korábbi biográfiai müveket fel­használva a Próféta társainak és a segítőinek életrajzait hat kötetben foglalta össze ('Üsd al-ghäba fi ma rifat al-sahäba). Al-lubäb fi tahdhib al-ansáb című munká­ja al-Sa mäm /)«.saljának rövidített változata, amely a nisbak (személynevekhez járuló, eredetre utaló mellék­nevek) alfabetikus listáját és azok magyarázatait tartal­mazza.18 Ibn al-Athlrt azonban leginkább historiográfiai munkássága miatt tartja számon az utókor. Ezen a téren elsőként az Al-ta rikh al-bähir fi dawlat al-atäbakiyyat bi’l-Mosul („Moszul atabég államának ragyogó törté­nete” a továbbiakban Al-ta ‘rikh al-bähir) című alkotá­sát kell említenünk, amely a moszuli Zanghida dinasz­tia történetét kíséri végig Nür al-DTn Arslän haláláig (H 607/1211). A rövidebb lélegzetű mű nagy valószínűség­gel az 1212 és 1218 közötti időszakban keletkezett.19 Bár ahogy a cím is mutatja, a szerző patrónusai iránt nyilvánvalóan elfogult, a krónika mégis a korszak fon­tos forrása, hiszen az uralkodó dinasztia szolgálatában álló apjától és testvérétől, tehát első kézből szerezhette információit.20 Ennél jelentősebb munkája az Al-Kämil fi’l-ta ‘rikh („A teljes történet”), amely az annalisztikus muszlim történetírás egyik csúcspontját jelenti.21 A to­vábbiakban erre a munkára korlátozódik vizsgálatunk. Az Al-Kämil fi’l-ta 'rikh és keletkezése Ibn al-Athlr Al-Kämil fi’l-ta rikh c. munkája a korszak­ban nagy népszerűségnek örvendő műfaj, a világtörté­neti áttekintések körébe tartozik, s mint ilyen, a kez­detektől a hidzsra szerinti 628. évig (1231) zajló fon­tosabb eseményeket veszi sorra évek szerint. A szerző a krónika nagy részét a Moszultól nem messze fekvő, Kasr al-harb nevű faluban írta, a munkát azonban már Moszulban fejezte be pártfogója, Badr al-DTn LuTu’ támogatásával. Az Al-Kämil fi’l-ta rikh alapvetően a keresztes kor fontos forrása: H 584/1188-1189-ben a szerző maga is részt vett Saläh al-DTn hadjárataiban, és hosszú ideig szemtanúja volt a Szíriái és iraki területe­17 Abu’l Fida', Mukhtasar. II, 255. 18 ROSENTHAL 1971, 724. 19 The Chronicle of Ibn al-Athir I, 3. 20 HILMY-AHMAD 1962, 83. 21 ROSENTHAL 1971, 724. 422

Next

/
Thumbnails
Contents