Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában
Gulyás Gyöngyi 8. Vaskés töredékek. Egyélű, ívelt hátú, erősen hiányos kés (?) töredékei. A penge hegye hiányzik. A pengetőnél famaradvány. H.: 2,2; 5,4; 6,7 cm, Sz.: 1-1,8 cm. (13. kép 2.) 9. Vaskés töredék. Valószínűleg egyélű kés pengetöredéke. H.: 8,4 cm, Sz.: 1,9 cm. (13. kép 3.) 10. Orsógomb. Sárgásbarna, homokkal soványított, kézzel formált, nyomott gömb alakú, kiégetetlen. Átm.: 2,2x3,5 cm. (13. kép 4.) 11. Mozsártörő. Mészkőből készített, hosszúkás csonka gúla testű, tetején szélesebb, ferde gombban végződő. A tárgy alsó részén, egy helyen széles, mély, hosszanti irányú bevágás. Mag.: 12,2 cm. (13. kép 5.) 12. Sótörő (?). Világosbarna, gömbölyded alakú kavics. Átm.: 15,2x12,5 cm. (13. kép 6.) Balta: A házban talált egyik darab hosszúkás, lekerekített sarkú háromszög, a másik nyomott szív alakú nyéllyukkal rendelkezett. Az előbbi nyéllyukának elkeskenyedő részébe egy 6,4 cm hosszú és 0,7-0,8 cm átmérőjű, egyik végén gömbben végződő vastárgyat, ún. éket illesztettek. Az utóbbi balta nyéllyuk alakja valószínűleg eldeformálódott. Árpád-kori településeinken gyakran fordul elő ez a lelettípus, többek között Hajdúböszörmény-Téglagyárból, Kánáról, Nagykőrös környékéről, Hejőkeresztúr-Vizekközé- ről, a madarászhalmi temető területéről, Dunaföldvár, Ló-hegyről, illetve Tázlár-Templomhegyről is kerültek elő a ceglédihez hasonló alakú és méretű balták.51 Olló: Egy ép és két töredékes rugós olló, illetve egy csuklótengelyes olló került elő az épületből. A rugóíves fogójú olló formája hosszú időn keresztül változatlan maradt, szerepe azonban kérdéses. A késő középkorban és az újkorban ezeket a típusú ollókat a gyapjú lenyírására használták. Az előző tárgyakkal egy kupacból, egy majdnem ép csuklótengelyes olló is előkerült. Ennél az ollónál a pengék tövénél, a furatban levő tengelyen mozgó pengék oldalirányú elmozdulása gyakorlatilag megszűnt, ezért lehetett velük pontosabban vágni nemcsak textilt, hanem mindenféle mást (haj, vékony bőr, stb.) is. A kétféle olló típus egy háztartáson belüli előkerülése alapján nem valószínű, hogy mindkét tárgy - pontosabban legalább 3 olló — ugyanazt a szerepet tölthette be. A ceglédihez hasonló 51 M. ANTALÓCZY 1980, 1. rajz; HAJDÚ-NAGY 1999, 18. t. 17.; SZABÓ 2002-2003, IX. t. 1-2.; HORVÁTH - TEREI 2009, 4. kép 1.; SIMON 1994, 7. kép 2.; WOLF 1997, 141.; TOPÁL 1972, V. t. 7-8., 3. t. 3-4.; SZILÁGYI 2012, Fig. 16. 5. A Tázlár—templomhegyi ásatás a szerző és Gallina Zsolt közöletlen feltárása. rugós olló került elő Kána falu területéről, Hajdúböszörmény-Téglagyár lelőhelyről, Tápiógyörgye-Ili- ke-partról és Tatabányáról.52 Csuklótengelyes olló Kánáról, Kaposvár környékéről, Hejőkeresztúrról és Székkutasról ismert.53 Favödör: A vödör meglétére a testét összetartó vaspántok és a vödörfül utalt. Az abroncsok és a fül nem egy helyen került elő, ennek ellenére összetartozásuk valószínűsíthető. Az abroncsok átmérője alapján a meredek vagy majdnem függőleges oldalú vödör külső átmérője legalább 35 cm volt. A fadongákat egy 1,4 cm és egy 2 cm széles vasszalaggal erősítették össze. A téglalap átmetszetü vödörfül végei köríves kampóban végződtek. Vödörabroncs és fül több Árpád-kori lelőhelyről is ismert, többek között Kánáról, Hajdúböszörményről, Tápiógyörgye-Ilike-partról és Szánkról.54 Egy vödörfül töredék a madarászhalmi templom körüli temető környékéről is előkerült.55 Vödörmaradványokat a 10-11. századi Fonyód- Bélatelepi telep feltárásakor is találtak.56 2012-ben Tázlár-Templomhegyen, a temetőt kerítő hármas árok külső szakaszában egy 29-30 cm átmérőjű vödör gyenge megtartású, 3-4,4 cm széles abroncsait, szögletes átmetszetü fültöredékeit és egy, a vödörhöz tartozó vasszeget bontottunk ki. A maradványok eredeti helyzetükben kerültek elő, ezek alapján itt is egy majdnem függőleges falú, két abronccsal összefogott vödröt képzelhetünk el.57 Vaskés: Egy majdnem teljes és egy töredékes darab került elő. A nagyobbik darab eredeti pengehosszúsága meghaladta a 20 cm-t.58 Mindkét kés enyhén ívelt hátú, egyélű és nyéltüskéjük laposra kalapált. A nyéltüske és a penge nem azonos szélességű, a nyéltüske mindkét tárgynál keskenyebb volt. A kisebbik töredék nyéltüskéjén levő famaradványok alapján fanyele 52 HORVÁTH - TEREI 2009, 5. kép 2.; SZABÓ 2002- 2003, X. t. 2.; DINNYÉS 1994, 3. t. 17.; LÁSZLÓ 1999, 9. t. 1. 53 HORVÁTH - TEREI 2009, 7. kép 2-3.; BÁRDOS 1987, XV. t. 2-3.; WOLF 1997, 140.; CSÁNYI 2008, 7. kép 1. 54 TEREI - HORVÁTH 2007, 153-154, 1-2. kép; HORVÁTH - TEREI 2009, 110.; SZABÓ 2002-2003, 83., DINNYÉS 1994, 5. t. 28.; SZ. WILHELM 2013, 19. 55 TOPÁL 1972, 94. 56 GYULAI 1986, 138. 57 A szerző és Gallina Zsolt feltárása. 58 A 20 cm-nél hosszabb pengéjű késeket akár fegyverként is lehet kezelni (HORVÁTH - TEREI 2009, 111.). Lásd az ún. parasztkéseket! 38
