Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)

Mordovin Maxim: Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből

Karahánida-kori mázas kerámia Tölebiből

kor indul ellentétes irányban - a csokrok virágai között feliratok is szerepelhetnek. 3) állatábrázolásos darabok; 4) mécsesek; 5) import (fajansz, porcelán).

A fenti csoportosításból a két első és a negyedik csoportok figyelhetők meg Tölebiben. Ezeket ki kell még egészíteni a díszítetlen darabokkal (8. kép 2), amilyenekből viszonylag sok ismert a dél-tádzsikisztáni Hulbukból.67 Ezeket ott a 9. század végére - 10. századra keltezik.68 A feljebb ismertetett típusokból eddig az epigráfiai díszítésű darabok keltezésére helyezték a legnagyobb hangsúlyt. A látványos, gyakran értelmezhető szövegek az arab írás kúfi változatában íródtak. A szigorú kúfi-írású edények megjelenésének keltezése még mindig vitatott. A kérdéses időszak a 9. század második felétől a 10. század elejéig terjed.69 A legkorábbi darabok Affasziabból és Nisapurból ismertek a 9. század közepétől biztosan.70 Ezek szinte minden esetben fehér alapon barna-fekete feliratokat jelentenek. A feliratok kezdetben - az esetek nagy többségében - különböző aforizmák voltak, kifejtőbb változatú jókívánságok.71 Csácsban már a 10. század folyamán nagy mennyiségben és változatosságban találunk feliratos mázas edényeket.72 Míg a 10. században —11. század elején Szogd és Csács területén a feliratos edények már mindennapivá váltak, általában fehér alapon fekete, ill. sokkal ritkábban előforduló fekete alapon fehér színű szövegekkel.73 Hvárezmből ugyanakkor ebből az időszakból ez a típus még nem ismert,74 ami jelzi az elsődleges elterjedésének irányát kelet felé. Feltűnően korai időszakra keltezhető analógiái ismertek a két, csak egy-egy példányban lévő tölebi-i leletnek. A kívül festett pálmalevéllel díszített (8. kép 1) és a stilizált feliratos monokróm díszű csésze (8. kép 3) jó párhuzamai Szajramból kerültek elő. A második darab esetében a kúfi felirat kialakítása és maga a szöveg is azonos. A város kutatója a szogdi és csácsi analógiák

67 SIMÉON 2009, 315., Planché 75, Fig. 337-338.

68 SIMÉON 2009, 172., 179.

69 TASHODZSAJEV 1967, 14., 18-22.; SISKINA 1979, 40-41.; BRUSZENKO 1986, 38-39.; MUHAMEDZSA- NOV et al. 1988, 170.; BAJTANAJEV 2007, 67-68.

70 LANE 1956, 12., 19-20. (fig. 4-5)

71 HENSHAW 2007, 67-68.

72 1LJASZOVA 2000, 62-63.

73 Általános típusokhoz és fekete alapon való fehér színű feliratokhoz Id.: GRAVES - JUNOD - ANADOL 2010, 32-34.

74 VISNYEVSZKAJA 2010, 35.

alapján úgy véli, hogy a pálmalevél - nála stilizált csokor — és a sávszerűén elterített kúfi írás (feltehetően al-madd) a 10. század végétől jelent meg és a 11. századra kezdett eltorzulni. Azt a leletegyüttest azonban, melyből a csésze előkerült, a 9. század végére — 10. századra keltezi.75 Ezzel szemben a tarazi hasonló leleteket nem lehet a 10-12. századon belül közelebbről datálni.76 A kijevi Keleti és Nyugati Művészetek Múzeumának gyűjteményében lévő, al-madd feliratú, bár ismeretlen lelőhelyü darabokat a 11-12. századra keltezik.77 Nagyon hasonló pálmaleveles díszítés látható egy tarazi tál peremének külső oldalán. A tál díszítése leginkább azért érdekes, mert a stilizált pálmalevelek között lévő díszen még felismerhető az egykori írás,78 ami a tölebi-i darabon már teljesen elcsökevényesedett vörös színű virágszirmokká. (8. kép 1) Egy szamar- kandi eredetűnek mondott, a tarazival szinte teljesen megegyező egész tál került elő Nisapurból. A 9-10. századra keltezett darab közepén egy polikróm rozetta látható, peremének belső oldalán pedig pontsoros dísz. A tölebi-ivel szinte azonos formájú pálmaleveles motívumok között még világosan felismerhetők az arab feliratok.79 A szamarkandi kerámiát vizsgáló Galina Siskina a nisapuri tálat - a hasonló díszítésű tasken- ti szórvány leletek alapján — inkább csácsi eredetűnek tartja.80 A tarazi tál díszítésével közeli rokonságban áll az otrári Kujruk-töbében előkerült csésze külső felületének mintázata, bár maga az edény eltérő formájú.81 Az al-yumn ('i/j*ú) felirat ugyan még a 10. század folyamán megjelenhetett, de stilizált változata all. században terjedt el olyan széles körben, hogy a korábbi „ baraka ” kifejezést teljesen kiszorította.82 A legkorábbi ismert darabok Binketből származnak, a 10. század második felére - 11. század elejére keltezett rétegekből.83 Szintén a 10. századra keltezik a nisapuri-afra- sziabi eredetűnek tartott - leleteket.84 A tölebi-i darabokon az al-yumn már elérte az egyszerűsödésnek azt

75 SISKINA 1979, 54.; BAJTAN AJEV 2007, 68. (Phc. 3/24-25)

76 SZENIGOVA 1972, Taöjr. XI. 105, 108.; AGAPOV - KADIRBAJEV 1979, 178/4.

77 BOLSAKOV 1963, 82., Phc. 11.

78 AGAPOV - KADIRBAJEV 1979, 176/3.

79 WILKINSON 1961, 109-110., Fig. 13.

80 SISKINA 1979, 58., Ta6a. LX1, 1.

81 BAJPAKOV 2005, 119., 10 cypeT, 2.

82 BOLSAKOV 1963, 79.

83 BRUSZENKO 1986, 57.

84 LANE 1956,20. (fig. 5)

393