Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
. .Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” - Szolnok ispán föld-fa vára templom körüli temetőnek a lezárulását és kiterjedését tovább árnyalják. így nem kizárt, hogy használata - ki- sebb-nagyobb megszakításokkal — egészen a 18. század közepéig tarthatott. Kiterjedése ugyancsak meghaladja a korábban leírtat, mert bizonyíthatóan folytatódik észak felé a Qualité Peugeot Márkakereskedés és Márkaszerviz Verseghy út 3. szám alatti telephelyén át, legalább a Verseghy és a Városmajor út kereszteződésétől nyugatra található kis füves térig. (7/21. kép) A Verseghy út 3. számú telken az 1990-es évek közepén zajlott építkezések cölöpalapozása során, az utóbbi helyen pedig 2011 tavaszán gázvezeték fektetés közben bolygattak meg sírokat.252 A temető nyugati széle azonban nemcsak a Zagyva bal partjára korlátozódik, hanem áthúzódhatott a jobb parti ártér szigeteire, egészen a magaspart pereméig. Ebből következően, a várárok keleti szakaszának lemélyítésére vonatkozhat Bernardo de Áldana levelének - korábban már említett - alábbi részlete: „Arokásás közben különböző dolgokat találtak: egy keresztet, amit a Gróf elküld Őfelségének és emberi csontokat és egy németes lószerszámot. ”253 Vélhetően ugyancsak ezzel a fenti, Zagyván túli temetővel, továbbá az ott akkor részben még álló, kora Árpád-kori gyökerekkel bíró egyházzal hozható összefüggésbe Áldana levelének a fentebb már hivatkozott részlete: „A lőport raktározó épületnél felhasználtak 5000 téglát egy düledező kápolnából és a temető falából. ”254 A helyszínt kitünően ismerő spanyol tábormester a téglából készült templomot bizonyára csekély méretei miatt nevezte kápolnának. Levelének keltekor (1550. október 23.) az épület már romos állapotú és a cinterem kerítésével együtt bontás alatt állt. Minden bizonnyal a várban ekkoriban intenzíven zajló építkezések alapanyag-szükséglete miatt tűnt el nyomtalanul mindkettő, és emiatt hiányoznak a későbbi vedutákról, hadmérnöki felmérésekről. A régészeti és történeti források alapján tehát megalapozottan feltételezhetjük, hogy Szolnok legrégebbi, egyhajós, téglából épített, plébániajogokkal rendelkező templomát all. század első felében alapították, amely a téglakerítéssel övezett templom körüli temetővel együtt a váron kívül, attól keletre, a Zagyva bal partján lokalizálható. (6/3-4., 7/21. kép) Egy soros temető esetleges létét, illetőleg a 252 Baranyi György: Átvágta a gép a sírokat. Új Néplap - Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap. 2011. április 22. l.,3. 253 KORPÁS 1999, 11-13., 94. 254 KORPÁS 1999, 99. sírokat tartalmazó terület tényleges kiterjedését, periódusait a jövőbeni ásatások tisztázhatják, bár erre - a beépítettség miatt - pillanatnyilag elsősorban a Verseghy és a Városmajor út kereszteződésénél lévő téren látunk csak lehetőséget.255 Németh Péter kutatásai szerint a kora Árpád-kori megyeszékhelyeken a várak, illetőleg a mellettük létesült települések esetében bizonyos rendszer szerint megtalálhatók a Boldogságos Szűzről (vagy Szűz Máriáról) és Szent Mihályról elnevezett egyházak. Szűz Mária patrocíniumot az esperesi templomok kaptak, míg a Szent Mihály titulust viselő egyházak plébániatemplomok voltak.256 257 Ezt az elméletet Mordovin Maxim némiképp pontosította az alábbiak szerint: „az ispáni várak kialakulásánál még nem léteztek esperességek, így a Szűz Máriának szentelt templomokat nem tarthatjuk annak. Vagyis a megfigyelt törvényszerűséget annyiban szükséges módosítani, hogy a Szűz Máriának szentelt épületek inkább várkápolnák lehettek” .2S1 Mivel a megyék első egyházai az ispáni székhelyeken létesültek, emiatt a Zagyva tiszai torkolatának közelében identifikálható templom nemcsak Szolnok, hanem Szolnok megye legkorábbi egyházának tekinthető, amelyet valószínűleg Szent Mihály tiszteletére szentelhettek.258 Szolnok legrégebbi keresztelő egyházának (ecclesia baptismalis) papjai (presbiter) a korai időszakban még nem adták fel pasztorizációs tevékenységüket. Fokozatosan a vidék papjai fölé emelkedtek, és a 11. század második felére egyházigazgatási, illetve felügyeleti feladatkört láttak el, esperesek ( archipresbiter) lettek. A 12. században változás köszöntött be, amikor az esperesek az egyházmegyei székhelyekre költöztek.259 Jóllehet Szolnokot ez lényegében alig érintette, mivel pillanatnyilag az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy itt nem állt külön esperesi egyház, annak feladatait kezdettől fogva a plébániatemplom láthatta el. A szóban forgó Zagyva-parti egyház egykorú lehet a szomszédos ispáni várral, tehát az 1020-1030-as években alapíthatták. A tatárjáráskor elpusztult ugyan, de- az ispáni várral és az ott állt épületekkel ellentétben- később újjáépítették. Templomi felszereléséhez tartozhatott a jelen tanulmányban bemutatott körmeneti 255 KERTÉSZ 2010. 256 NÉMETH 1981. 257 MORDOVIN 2010, 113. 258 KERTÉSZ 2010. 259 NÉMETH 1981, 58. 367
