Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
Kertész Róbert A bírálatokat követően Németh Péter hipotézise kártyavárként omlott össze. Mindezek tükrében továbbra is Kristó Gyula átfogó modellje tekinthető kiindulópontnak, annak ellenére, hogy néhány részletkérdésről komoly szakmai polémia bontakozott ki.20 Összegezve az eddigieket megállapítható tehát, hogy a garam- szentbenedeki oklevél alapján a szolnoki ispánsági székhely 11. századi léte egyértelműen bizonyítható. Korábban Kaposvári Gyula az elsők között világított rá arra, hogy „Szolnok az alföldi megyeszékhelyek közül az egyetlen, amely I. István korában is megyeszékhely volt és ma is az. ”21 Kristó Gyula hangsúlyozta, hogy a várispánság alapvetően katonai feladatokat szolgáló egységként jött létre és a királyi hatalmat testesítette meg.22 Font Márta ennek figyelembevételével terjesztette ki az első ezredforduló idejére azt a jól ismert tételt, mely szerint a vár=hatalom.23 A szolnoki várszervezet egykori létére a település határában feltűnő alábbi helynevek alapján következtethetünk: Alcsipuszta, Kovácsi határrész, amelyek az ácsok és kovácsok falvainak emlékét őrizhették meg.24 Nem kizárt, hogy ide tato- zó vámépek éltek még Halásztelken, Fokorún (a fokokkal elzárt halászó helyek gondozói, a halászok), a távolabbi Fegyvemeken (fegyverkovácsok), Örmédául - újabb pontatlanságokkal kiegészülve - BERTÓK 2010, 17—18., 5. jegyzet: „E föld egyik része Szolnok (Zounok) [helyesen Zounuk] lakóié, majd a mező közepén van a határ Szent Benedek és Szolnok város lakóinak faluja között... ” vagy SZABÓ 2010, 11.: „A Tiszán túl adtam Pelu (Tenyő) nevezetű földet a Kengelu (Kengyel) nevű víznek révje felett, a saját határai mellett. Ennek a földnek első része Zounok [helyesen Zounuk] polgárai közt oszlik meg. Majd Zeku következik, mely később a mező közepén határvonalat képez Szent Benedek ottani faluja és a Zounok [helyesen Zounuk] városbeliek földje között... ”. 20 Zsoldos Attila például megkérdőjelezte Kristó Gyula elképzelését a vámépek spontán expanziójáról (ZSOLDOS 2002, 683-685.). A jelen tanulmányról készített lektori véleményben Zsoldos Attila kitért az alábbiakra: „ az, hogy vannak korai adatok Szolnok várára, nem teszi magától értetődővé, hogy a megye szervezése nyugatról keletre haladt. Az állítólagos névadó Szolnok ispán 1046. évi szereplése pedig nem elégséges ahhoz, hogy István uralkodása utáni időkre keltezzük a megye kialakulását: 1046-ban Szolnok lehetett már régóta ispán. ” 21 KAPOSVÁRI 1971,88. 22 KRISTÓ 1988, 191-192. 23 FONT 2005, 183. 24 SELMECZI 1975, 30., 34., 26. jegyzet. nyesen (az őrlők, azaz a molnárok)25 és talán Szajol- ban (várkatonák), a későbbi kisnemesi településen.26 Kristó Gyula felismerte a világi-egyházi igazgatás és a vármegye-főesperességek kialakulása közötti szoros kapcsolatot. Rájött arra a törvényszerűségre, hogy a bizonyosan korai alapítású megyék esetében rendszerint megegyezett a megye és az esperesség területe.27 Ebből következően Szolnok megye kezdetben csak a váci egyházmegye szolnoki főesperességére, a későbbi Külső-Szolnokra teijedt ki. Font Márta szerint a várak létesítésekor azokat a helyszíneket is preferálták „ ahol az egyes törzsek legyőzése, hódoltatása után az Árpádok hatalmát demonstrálni volt célszerű”,28 Lehetséges, hogy stratégiailag a legalkalmasabb ponton, az egyik fontos tiszai átkelőhelynél felépített szolnoki erősség esetében nem elhanyagolható szerepet játszhatott, hogy az uralkodó innen szerette volna sakkban tartani a szomszédos Békés várát és annak urát. A Körösök vidékét ugyanis ekkoriban még bizonyosan nem integrálták. Békés megye megszervezése csak jóval később jöhetett szóba, bár keresztény térítés folyhatott itt és politikai számításból maga Vata is áttért.29 Az, hogy Szolnok ispán mikor kerül a várszervezet élére, nem ismert. Szabó László azon kijelentése, mely szerint „neve írásos forrásokban 1018-ban jelenik meg,”30 valójában nem több, mint puszta kitalá- ció, hiszen ezen időszak kútfőiben egyetlen egyszer sem szerepel. Szent Gellért püspök nagy legendája,31 32 33 a Képes Krónika32 és a Thuróczy-krónikai} alapján viszont egyértelműen megállapítható, hogy az 1046-ban kirobbant Vata vezette felkelés idején Szolnok ispánt Fehérváron (Székesfehérvár) találjuk, abban a városban, amelynek kapuit az oda bevonulni szándékozó Péter király előtt bezárták. Ez azt bizonyítja, hogy az ispán elpártolt az uralkodótól, amit a krónikák azon 25 A felsorolt települések nem magától értetődően a várszervezet emlékei, lehetnek egyéb birtokszervezethez tartozó királyi népek lakóhelyei is. 26 SZABÓ 1996, 4L; SZABÓ 1998, 26.; SZABÓ 2010, 18. 27 KRISTÓ 1988, 208-235. 28 FONT 2005, 183. 29 KRISTÓ 1988, 479-482.; KRISTÓ 2006, 118. Békésvár létét ugyanakkor Bóna István egyértelműen elutasította. Lásd: BÓNA 1998, 52. 30 SZABÓ 1996, 38. Lásd még: SZABÓ 1998, 24.; SZABÓ 2010, 14. 31 SZABÓ 1983, 89-91. 32 KÉPES KRÓNIKA 1986, 109-112. 33 THURÓCZY 1986, 88-90. 348
