Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
V. Székely György: Tatárjárás és numizmatika – Egy történelmi katasztrófa pénzforgalmi aspektusai
V. Székely György sát nem ismerjük, de kibocsátójának személye alapján már az új szállásterületen szerzett halotti obulusként került a 13. század közepe táján eltemetett előkelő kun nő sírjába. A fentebb említett kun temetkezések egyúttal már átvezetnek bennünket a tatárjárás utáni időszakra, a 13. század második felébe. Nyilvánvaló hogy a tatárjárás pusztításai után több évre volt szükség az ország újjáépítéséhez, a gazdasági élet helyreállításához és a pénzforgalom újraindulásához, de erre - és ezt mind történeti, mind régészeti oldalról többen hangsúlyozták - viszonylag hamar sor került. A kereskedelmi kapcsolatokban bekövetkezett törés egyik következménye volt a friesachi dénárok beáramlásának megszűnése, bár szórványos előfordulásuk a század végéig megfigyelhető. A friesachi típusú pénzek forgalmának csökkenése azonban több kutató véleménye szerint már a tatárjárás előtti években megindult, melynek oka a pénzverés nyersanyagát biztosító ka- rintiai ezüstbányák kimerülése volt.55 Valószínűleg számos ok közrejátszhatott ebben, így többek között Révész feljegyzéseinek egy másik változata is: RÉVÉSZ 2004. 21-26., az inokai lelet uo. 25. Vö. még a 44. jegyzetben leírt megjegyzésekkel. 55 BAUMGARTNER 1949-1950. 25.; KIRÁLY 1953— 1954. 11. IV. Béla gazdaságpolitikája, aki uralkodásának utolsó évtizedeiben jelentős lépéseket tett a királyi pénzek értékének javítására és a külföldi pénzek forgalmának visszaszorítására. Bizonyára azonban ő is felismerte, hogy az ismét megélénkülő gazdasági élet, a kereskedelem és a pénzforgalom olyan állandó értékű fizető- eszközt keresett, amely nem esett évi pénzbeváltás alá. Ez a felismerés vezethetett a szlavón báni pénzverés megindításához a 13. század közepén, melynek révén a magas nemesfémtartalmú, állandó értékű, beváltásra nem kötelezett veretek a következő évtizedekben az ország távolabbi területeire is eljutottak.56 Összegzésként megalapozottnak tűnik az a kijelentés, hogy a mongol hódítók által okozott történelmi katasztrófa alapvetően nem változtatta meg a 13. századi Magyarország pénzviszonyait, de mindenképpen hatással volt rá. Az országra hirtelen rázúduló veszedelem miatt földberejtett kincsleletek, szándékosan vagy véletlenül elásott pénzek egy olyan pillanatfelvételt mutatnak, amely egyaránt segít a tatárjárás előtti és utáni évtizedek gazdasági és pénzügyi fejlődésének jobb megismerésében.57 56 HÓMAN 1916, 342-346.; V. SZÉKELY 1980, 102-104. 57 A tanulmányt Tóth Csaba lektorálta, a fényképeket Kiss Béla, a térképvázlatot Pánya István készítette. Munkájukat ezúton is köszönöm! Irodalom ALRAM 1996 BAN 1992 BAN-MIRNIK 2010 BAUMGARTNER 1949-1950 BÁRDOS 1978 Alram, Michael: Der Friesacher Pfennig in der mittelalterlichen Alpenländern. In: Die Friesacher Münze im Alpen-Adria-Raum. La moneta frisacence nell’Alpe Adria. Grazer Grundwissenschaftliche Forschungen. Schriftreihe der Akademie Friesach. (Hersg. R. Härtel) Graz 1996, 97-134. Ban, Herbert: Die Zeitfolge der Hauptausgaben der Münzstätten Friesach und St. Veit in der Blütezeit. Haller Münzblätter Bd. 5. Nr. 14/15 (1992) 329-337. Ban, Herbert - Mimik, Ivan: Der Friesacherfund von Cakovec. Milano 2010. (Glaux 18.) Baumgartner, Egon: A friesachi dénárok magyarországi utánvereteinek kérdéséhez. Num- Közl 48^19. (1949-1950) 25-29. Bárdos Edith: Középkori templom és temető Kaposvár határában. Előzetes jelentés a leletmentő ásatásról. - A mediaeval church and a cemetery on the confines of Kaposvár). SMK 3 (1978) 187-234. BODÓ 2007 Bodó Balázs: 13. századi éremlelet Pécs központjából (Baranya m.). In: A tatárjárás (1241-42). Kiállítási katalógus. Szerk.: Ritoók Ágnes, Garam Éva. Budapest 2007, 94—95. CZIFRA- WILHELM - ZSOLDOS 2010 Czifra Szabolcs - Wilhelm Gábor - Zsoldos Attila: Kecskemét. Mercedes-Benz gyár. RL-06 lelőhely. RKM 2009. Budapest 2010, 238-239. 338
