Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Selmeczi László: A 13. század második felének néhány kronológiai problémája és következményei
A 13. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK NÉHÁNY KRONOLÓGIAI PROBLÉMÁJA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI hatók meg, ma még nem tudjuk. De egyre többjei mutat arra, hogy pl. a régészeti gyakorlatban 14-15. századinak tartott pártaövek használata is elkezdődhetett a 13. században. Ma már kétségtelennek tűnik, hogy a profilált keretű csatokkal felszerelt övék, amelyeknek nemesfémmel díszített változatait előszeretettel viselték a kun előkelők, de a magyarországi templom körüli temetőkből is előkerültek, nyugati hatásra váltak népszerűvé a Kárpát-medencében. Közülük külön is szeretném megemlíteni a Horváth Ferenc által Szer plébániatemplomának temetőjéből előkerült egyik, hasonló övét, azt ugyanis bronzlemezből préselt veretek díszítették.53 Kár, hogy annyira rossz minőségűek voltak, hogy egykori formájukra még csak következtetni sem lehetett. Amennyiben elfogadjuk keltezését, mellesleg eddig senki nem cáfolta, a 13. századi övék sorában említhetjük a Trogmayer Ottó által többször is 53 HORVÁTH 1975. 343-374. közölt „Villemont”-övet54 és következésképpen annak orgondaszentmiklósi párhuzamát is.55 A tatárjárás során elpusztult települések egyikéről-másikáról olyan övcsatok kerültek elő, amelyek a profilált keretűektől eltérő típusok képviselői. Horváth Ferenc a „csengelei Szent György” ábrázolású szíjvég előképét szintén a 13. században kereste.56 Summa summárum több jel is mutat arra, hogy a 13. század második felének nagy átalakulási trendjébe az anyagi kultúra régészetileg elemezhető objektumai is beletartoznak. A régészettudomány képviselői előtt a feladat: kronológiailag újraértékelni, differenciálni, finomítani a templom körüli temetők nagyvonalúan 14-15. századinak tartott, leletgazdag rétegét. 54 TROGMAYER-ZOMBORI 1980,46. 55 SELMECZI. 1993. 56 HORVÁTH 1979, 799. Irodalom ALMÁSI 2000 ENGEL 1990 FEDOROV-DAVYDOV 1966 FODOR 2006 GYÁRFÁS 1873 GYÁRFÁS 1883 GYÖRFFY 1953 GYÖRFFY 1963 GYÖRFFY 1990 HATHÁZI 2000 HATHÁZI 2004 HATHÁZI 2006 HORVÁTH 1975 HORVÁTH 1978 HORVÁTH 1979 HORVÁTH 2001 Almási Tibor: A tizenharmadik század története, h.n. Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig. Magyarok Európában I. Budapest 1990. Fedorov-Davydov, G. A.: Kocevniki Vostocnoj Evropy pod vlastü zolotoordynskih hanov. Moszkva 1966. Fodor István: A magyar gazdéálkodás változásai a 10. században. In: A fénylő középkor. Tanulmányok Kovalovszky Júlia tiszteletére. Budapest-Békéscsaba 2006, 13-33. Gyárfás István. A jász-kúnok története. Második kötet. Kecskemét 1873. Gyárfás István: A jász-kúnok története. Harmadik kötet. Szolnok 1883. Györffy György: A kunok feudalizálódása. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk. Székely György. Budapest 1953, 248-275. Györffy György: Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. Magyarország történeti demográfiája. Szerk. Kovacsics J. Budapest 1963. Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest 1990. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban. Kiskunhalas története I. Szerk. Ö. Kovács József- Szakái Aurél. Kiskunhalas 2000, 169—302. Hatházi Gábor: A kunok régészeti emlékei a Kelet-Dunántúlon. OpHung V. Szerk. Simo- nyi Erika. Budapest 2004. Hatházi Gábor: A kun és jász székközpontok kérdéséhez. Studia Caroliensia (2006/2-3) 111-146. Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története. MFMÉ 1974- 75/1,343-374. Horváth Ferenc: Csengele középkori temploma. MFMÉ 1976-77/1 [1978] 91-126. Horváth Ferenc: A csengelei Szent György. ÉT XXXIV/25 (1979. VI. 22.) 799. Horváth Ferenc: A csengelei kunok ura és népe. Budapest 2001. 327
