Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában
Gulyás Gyöngyi a sírok közé és a temető kerítőfala közelében elásott vaseszközök is.8 A természetföldrajzi viszonyok alapján sejthető volt, hogy a templomhoz tartozó település a feltárt dombtól É-ra, ÉNy-ra és K-re helyezkedhet el. így írt erről akkor Topái Judit: A települést ugyanis a fent említett területen sejtjük, nemcsak a rendkívüli mennyiségű edénytöredék alapján, mert az egész környéken nagy számban található, hanem elsősorban azért, mert a dombon kívül ez az egyetlen terület, amely a középkorban száraz, tehát településre alkalmas volt.9 A madarászhalmi leletmentés után, több mint 35 évvel később, a 4. sz. főút ceglédi szakaszának szélesítését megelőző régészeti feltárás során felszínre kerültek a templomhoz tartozó Árpád-kori települések egyes részletei. A templomdombtól É-ra, ÉK-re és ÉNy-ra összesen 3 lelőhelyen, mintegy másfél km hosszú szakaszon helyezkedtek el az Árpád-kori településmaradványok. A legnyugatibb lelőhely a Cegléd, bür- geházi-dűlői, tőle K-re a Cegléd, Fertály-földek I—II. (Cegléd 4/19., 4/17.) lelőhelyek feküdtek.10 Ez utóbbi lelőhelyek egyikén sem kerültek elő késő Árpád-korinál későbbi leletek, illetve minden esetben megfigyelhetők voltak, a szuperpozíciók alapján, az Árpád-kor folyamán végbement többszöri betelepedés nyomai.11 A lelőhelyeken végzett megfigyelések alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a tatárjárás után egyik falu esetében sem számolhatunk visszatelepedéssel. A Cegléd, bürgeházi-dűlői Árpád-kori település A lelőhely nyomvonalba eső részén, a műút mindkét oldalán 12-15 m szélességben, illetve a lelőhely Ny-i részén átívelő hídpillérek területén, közel 45 000 m2- en végeztünk feltárást. A kibontott 1646 régészeti jelenség közül 217 volt biztosan Árpád-kori.12 A számos gödör és különböző funkciójú árok (vízelvezető, kerek- és szögletes alaprajzú karám) mellett szabad8 TOPÁL 1972, 85-86. 9 TOPÁL 1972,81. 10 A terepbejárás során, a Cegléd 4/13. lh-en, amely a 4/14. lh-től DNy-ra helyezkedik el, ugyancsak Árpád-kori leleteket találtak. Az említett lelőhely nem esett a nyomvonalba, területén régészeti feltárás nem történt. 11 KALÁCSKA 2005, 217.; ECSEDY 2005, 218.; ZIMBO- RÁN 2005, 218. 12 GULYÁS 2005, 216-217.; GULYÁS 2006, 186-187. téri kemencék, kutak és 54 épület, köztük 3 műhely került elő. Az Árpád-kori falu szerkezete alapján legalább két vagy több települési fázist lehetett elkülöníteni. A település középső részén, a müúttól D-re, kettes-hármas csoportokban elhelyezkedő, 10-12 m2 alapterületű, nyeregtetős, az épület egyik sarkában kialakított kemencés házak feküdtek. A házak közül többnél megfigyeltük a kemencével szemközti sarokból kiinduló keskeny, elsekélyesedő árkot. A házakat több esetben körárokkal vették körbe. Az egységes típusú építmények alapján valószínű, hogy a 4. sz. főúttól D-re levő területen feltárt településrészlet nem sok évtizeden át folyamatosan lakott, nagy kiterjedésű falu, hanem egyes részein csak időszakos itt tartózkodásra épített kunyhókból állt. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy alig voltak megújított sütő felületű kemencék, illetve a tapasztott házpadlók helyett csak a kiásott házgödör lejárt járószintjét lehetett rögzíteni. A település állandósulása csak fokozatosan, egy bizonyos zártabb, sűrűbben beépült részén következett be. A lelőhely középső részén, a müúttól É-ra, illetve a feltárt terület Ny-i részén valamivel nagyobb méretű (12-17 m2), 40-50 m hosszú, ÉNy-DK-i irányú utcasorba fekvő, változatos cölöpszerkezetü, kemencés lakóépületeket tártunk fel. Hasonló paraméterű, ÉK-DNy-i irányú utcasorba rendezett házak kerültek elő a feltárt terület K-i szélének közelében is. A település pontos belső időrendjének felállításához természetesen szükséges az egész lelőhelyen előkerült leletanyag feldolgozása. Annak hiányában pontosabb kronológiai következtetéseket egyelőre nem vonhatunk le. A feltárt Árpád-kori telepjelenségek alapján annyi biztosan megállapítható, hogy az egykori falu objektumai a lelőhely középső és K-i részén sűrűsödtek, míg a Ny-i részen csak elvétve fordultak elő. Az 1344. sz. lakóépület leírása13 2005 augusztusában a feltárási terület középső, É-i részén, a lelőhely kiterjedését vizsgáló kutatóárokban egy kemencefolt rajzolódott ki, melynek felületén a kotró által megsértett emberi koponyák látszódtak. A terület nyesését követően kiderült, hogy az ÉK-DNy-i hossztengelyű épület DNy-i széle esett csak a szel13 Az épületről és annak leleteiről ez idáig népszerűsítő írások jelentek meg: GULYÁS 2005-2006.; GULYÁS 2007.; GULYÁS 2008. 30
