Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Simon László: Egy 13. századi bronzcsat Nagykőrös–Ludasról – Adatok a Kiskunság északi peremterülete középkori településtörténetéhez
Egy 13. századi bronzcsat Nagykörös-Ludasról Magyarországra is eljutottak97, s nyelvtörténeti adatok szerint a nyelvjárásukat beszélő (kun) csoportjaik a Duna-Tisza közén telepedtek le.98 Zsigmond (1387-1437) egyik 1423-ban kelt oklevelében történik említés a kunok Nagykőrös környékén lévő Homytha birtokáról.99 Az oklevél tanúsága szerint a zombatszállási és buzgánszállási kunok - pusztáik használata során — konfliktusba kerültek a kecskeméti és a körösi lakosokkal. Az uralkodó a panasz kivizsgálása során figyelmeztette a kecskemétieket és az érintett körösi birtokosokat és népeiket, hogy ne háborgassák a kunokat a szállásaikon, az ezekkel szomszédos Mindszenten és Bódogasszonyegyházon, valamint az ezek körül fekvő pusztákon. Ez utóbbiak között szerepel a fent említett Homytha is. Mindszent azonos a későbbi Barabásszállásával, amely a mai Borbás előzménye Kecskemét határában. Bódogasz- szonyegyháza - mint fentebb láthattuk - Nagykőrös, Alsójárás-dülőben található, Boldogasszonyhalom helynév segítségével egyértelműen lokalizálható. Az itt található Árpád-kori település templomáról jegyezte meg Deák József nagykőrösi tanár 1860-ban, hogy omladékai ekkor még látszottak.100 Balanyi Béla kutatásai szerint az Árpád-kori templom helyére a 14. században újabb templomot emeltek, s az - Balanyi Béla feltevés szerint - megérte a 16. századot is.101 A kun szállásokhoz tartozó praediumok felsorolása között található Homytha birtok neve feltevésem szerint módosult formában a Nagykőröstől délnyugatra kb. 5-6 km-re található Homolytája dűlőnévben őrződött meg. Nyelvészetileg azonban ezt nem lehet bizonyítani, így felvetésem pusztán csak hipotézis jellegű.102 Annyi bizonyos, hogy a mai helynévforma birtokos szerkezet, de az előtag eredetére jelenleg nincs elfogadható magyarázat, jelentése homályba vész. A délről Kecskemét-Talfájával, ill. Lajosmizse keleti szegletével szomszédos területet keresztülszeli 97 MÁRTON 1994. 98 MÁNDOKY KONGUR 1993, 113., 135., 151-152.; HORVÁTH 2001, 260-262. 99 GYÁRFÁS 1883, 578-581. 100 DEÁK 1860, 38. 101 BALANYI 1989, 69-70., 26. kép. 102 Kérdésemre Berta Árpád (t) (Szegedi Tudományegyetem) és Baski Imre (ELTE) válaszaikban egybehangzóan foglaltak állást a két elnevezés összefüggésének igazol- hatatlansága mellett. Sajnos e helyen már csak Baski Imrének tudom megköszönni tanácsait! a Kövérvölgyi-ér. A ma már csatornázott ér melletti szárazulatokon középkori település található, melynek Balanyi Béla által feltárt körtemplomát a Szőrhalom rejti.103 Az elnevezés összekapcsolása a középkori források által említett Zer, ill. Zereghaz birtokkal kézenfekvő.104 Ettől keletre feküdt Mindszent (a mai Borbás), tőle nyugatra pedig a középkori Mizse húzódott. A Kőröstől délre, Kecskeméttől északra fekvő terület megfelel ama földrajzi szituációnak, amely teret adott a területén élő kunok és Kecskemét, valamint Kőrös lakosai számára a közvetlen kapcsolatra. Zsigmond fentebb idézett oklevele birtokfelsorolásában közvetlenül az előbbi Homytha előtt említi Chokashegeharaszthya, utána pedig Belcherhorhan prédiumot is, amelyek a „kun szállásokhoz régóta tartoznak". A Csókás nevű erdő a három város (Cegléd, Kőrös és Kecskemét) határában húzódó Tölgyerdőben (Tulerdew,1368)105 található, a „haraszt” főnévről pedig tudjuk, hogy a 13. század elejétől az egyfajta erdőt, tölgyest, ill. cserjést, bozótost jelölt.106 Nem alap nélküli tehát feltevésünk, mely szerint a Zsigmond-kori oklevélben feltűnő kun szállásbirtok, Chokashegeharszthya a Három várostól nyugatra húzódó Tölgyerdő egyik részletét jelölte. Mellesleg ebben az erdőben került elő szórványként a fentebb ismertetett un. besenyő-úz típusú kengyel is. A Belcherhorhan prédium nevét már Gyárfás István is kapcsolatba hozta az 1354-ben Szentkirály és Mindszent pusztákat adományba kapott Bwchwrfia Péterrel.'01 Ugyancsak ő felvetette azt is, hogy az 1423-as oklevélben felsorolt kunokhoz kapcsolható birtokok egy része - miután azok dúlása miatt a kecskemétieket és körösieket panaszolták be - Kecskemét és (Nagy) Kőrös határában lehettek.108 Nagykőrösről ismerünk a későbbi korokból Becser személynevet, melynek birtokos összetételű változata (Becserlese) a városhoz tartozó erdő egyik leshelyét jelölte.109 Nagyon valószínű ugyanezen személynév ő-zős változata maradt 103 Ellentétben a nagykőrös-ludasi templommal, Balanyi Béla ezt már nem kutatóárkokkal, hanem teljes felületnyitással tárta fel, így nincs okunk kételkedni az építmény körtemplom meghatározásában. 104 L. 63. jegyzet. 105 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 84-85. Magyarul: BENKŐ 1981,80-81. 106 MTESZ II. 57-58. 107 GYÁRFÁS 1883, 203., 490-492. 108 Uo. 204. 109 NEMCSIK 1861,56. 305
