Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Rózsa Zoltán–Sümegi Pál: Amiért 70 falu népének vére folyt II. – A peregi árokrendszer központi elemének környezetrégészeti vizsgálatai
Amiért 70 falu népének vére folyt II. óhoz.25 Az egyes növényzeti típusok lehatárolását, az emberi hatásokat tükröző növények elkülönítését az általánosan használt szakirodalom nyomán végeztük el.26 A statisztikai elemzésekhez a szárazföldi pollen taxo- nok és a sásfélék (Cyperaceae) dominanciáját, százalékos arányát használtuk fel Birks - Gordon munkája nyomán.27 A képi ábrázolás megjelenítéséhez a Psim- poll-programcsomagot használtuk.28 Radiokarbon (AMS) vizsgálatok A minták radiokarbon (14C) koncentrációjának meghatározása 5SDH-1 Pelletron Accelerator típusú AMS (gyorsítós tömegspektrométer) berendezéssel történt. A hagyományos aktivitás mérésen alapuló technikákkal ellentétben (folyadék szcintillációs számláló [LSC], gáztöltésű proporcionális számláló [GPC]), tömegspektrometriai módszer segítségével a minta szenének 14C/12C izotóp arányát határozták meg. Minden esetben szükséges az ismeretlen 14C koncentrációjú minták mellett, ismert ,4C aktivitással rendelkező, referencia minták mérése is, mivel a radiokarbon-mérés relatív (nemzetközi referenciára vonatkoztatott mérés). Emellett szükséges 14C mentes, úgynevezett háttér minták alkalmazása is, mellyel az esetleges modem szén szennyezés bevitelének mértékét követhetjük nyomon. A kémiai feltárás és grafitizálás, illetve az 5SDH-1 Pelletron Accelerator berendezés hátterének esetleges módosulását a fent említett háttér illetve referencia minták segítségével monitorozzák. A minták kalibrációja a calib700 programmal történt. Vizsgálati eredmények Mágneses szuszceptibilitás vizsgálat és annak eredményei Mágnesezhető anyagtartalom kimutatása és annak gyakorlati alkalmazása a kutatás folyamatában MS2 Bar- tington mérőműszer alkalmazásával végeztük el. (4. 25 PRENTICE ET AL 1992; PRENTICE ET AL 1996; PRENTICE - WEBB 1998. 26 ALLEN ET AL 2000; BEHRE 1988; ELENGA ET AL 2000; MAGYARI 2002; PRENTICE ET AL 1996; PRENTICE - WEBB 1998; TARASOV ET AL 1998, 2000. 27 BIRKS-GORDON 1985. 28 BENNETT 1992. kép, 1. táblázat) A mérési eredmények minden kaszaperi minta háromszoros mérésének átlagát mutatja be. A peregi (kaszaperi) régészeti feltárás során feltárt középkorinak tartott árokból 10 cm-ként emeltek ki mintákat és az újkori feltöltődésnek tartott felső 50 cm-es szakaszt leszámítva 17 mintát kaptunk vizsgálatra 210 és 50 cm közötti szelvényszakaszból. A szelvényben mágneses szuszceptibilitás szempontjából 4 szakaszt lehetett elkülöníteni. 170 cm alatt egészen 210 cm-ig egy rendkívül kevés mágnesezhető szakasz rajzolódott ki. Ez a szelvényszakasz egyértelműen folyamatos vízborítás, közte talajvízborítás alatt állhatott és nem száradt ki sem az üledék felhalmozódása során (szingenetikusan), sem az üledék felhalmozódását (posztgenetikusan), az árok feltöltődését követően. A tartós vízborítás következtében nem történt meg a vas tartalmú ásványi anyagok oxidációja és nem alakultak ki a jelentősebb mágneses jelet mutató limonit-goethit vasborsók vagy tisztább vasoxidok. Ezeknek az ásványoknak a megjelenése 180/170 cinnél sekélyebb mélységekben mutathatók ki (4. kép) és a felszín felé haladva a szelvényben folyamatosan emelkedik az arányuk és ennek nyomán az MS jel intenzitása 100 cm-nél érte el a maximumot. (4. kép) Ezen adatok nyomán arra következtethetünk, hogy 100 cm +/- 10 cm szintnél lehetett az egykori talajvíztükör relatíve stabil szintje a szelvényben mert a talajvíztükör határfelületén, a reduktív/oxidatív felületen fejlődhetett ki a legjelentősebb bakteriális tevékenység, amely nyomán a reduktív, Fe2+ feloxidálódva oxidativ Fe3+ állapotban lépett át és jelentős mágneses jelet kibocsátó Fe203, vagy FeO(OH) állapotú ásványként válhatott ki. A talajvíztükör intenzívebb mozgását a 110-90 cm közötti MS jel maximum mutatja, valamint ettől a szinttől a felszínig az üledékben kimutatható rendkívül apró, néhány tized milliméter nagyságú vasborsók, vörösbama laminált limonit-goethit kiválások. Valószínűleg a felszínközeli, újkori tömedékként használt üledékanyagban is jelentős mennyiségű vasas kiválás alakulhatott ki és nem zárható ki, hogy a középkorúban kialakított árok, igen jelentős mértékben hatott a terület talajvízáramlására és egy jellegzetes csatornahatást alakíthatott ki. Valószínűsíthető, hogy ez az árok évszakoknak megfelelően méteres, vagy csak néhány deciméteres vízmagassággal rendelkezett az egykori talajvíz ingadozásának megfelelően, de az adataink azt mutatják, hogy fenékig nem száradt ki. 275
