Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Hatházi Gábor–Kovács Loránd Olivér: Árpád-kori falu és kun szállás Perkáta–Nyúli dűlő lelőhelyen – Falu, templom és temetők
Hatházi Gábor - Kovács Loránd Olivér kezések egyetlen sírsorból álló temetője létesült. A sírsor vonala a hármas-árok sarlóívét követi, ennek megfelelően az egyes sírok tájolása sem keletelt. Nyilvánvaló, hogy a pusztatemplomi utóhasználat egy újabb, még értelmezésre és pontosabb keltezésre váró jelenségcsoportjával állunk szemben. A pusztatemplom helyének lehetséges környékbeli használóit keresve ma még csak annyi jegyezhető meg, hogy Perkáta az írott források tanúsága szerint az 1630-as évektől népesült újjá, mégpedig délszlávokkal, kiknek napjainkig ívelő kontinuitását (és fontos komponensként való jelenlétét Perkáta mai lakosságában) a hódoltságkor második felének háborúi lényegesen már nem befolyásolták.76 A pusztatemplom utóhasználatának felső időhatára szempontjából orientáló lehet, hogy az I. számú katonai felmérés munkálatai idejére (1782-1785) a Nyú- li-dűlő, mint hajdani templomhely, már bizonyosan feledésbe merült.77 76 ERDŐS - HATHÁZI 1996, 104-106., 110-114. 77 CSENDES - N. IPOLY 1977, I. (1782-1785) COL. XIII. SEC. 24., II. (1829-1866) COL. XXXI. SEC. 54., 111.(1872-1884) 5161/4. Irodalom M. ARADI 1998 ÁKLI 1999 BÁLINT 1956 BÁLINT 1991 BÁRDOS 1978 BÁRDOS 1987 BENKŐ 2010 BÉRES etal. 1996 BÉRES 2005 BICZÓ 1976 BÓNA 1978 CJH1899 CSENDES - N. IPOLY 1977 DIENES 1965 ERDŐS - HATHÁZI 1996 FODOR 2005 GEREVICH 1943 GERVERS-MOLNÁR 1972 M. Aradi Csilla: A főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásának összegzése. SMK 13 (1998) 113-154. Árpád-kori legendák és intelmek. Szentek a magyar középkorból I. (Szerk.: Érszegi G.) Budapest 1999. Bálint Alajos: A Kiskunfélegyháza-templomhalmi temető. MFMÉ (1956) 55-84. Bálint Csanád: Südungarn im 10. Jahrhundert. StudArch 11 (1991) Bárdos Edit: Középkori templom és temető Kaposvár határában I. SMK 3 (1978) 187-233. Bárdos Edit: Középkori templom és temető Kaposvár határában II. SMK 8 (1987) 5-76. Benkő Elek: A középkori székelyek. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. (Szerk.: Benkő Elek - Kovács Gyöngyi) MTA Régészeti Intézete - Budapest 2010, 221-254. Béres Mária - Kürti Béla - Nagy Ádám - Trogmayer Ottó - Vályi Katalin: Szer monostora és kora. Régészeti kiállítás. Ópusztaszer 1996. Béres Mária: Az óföldeáki temető üzenete. In: „...a halál árnyékának völgyében járok” A középkori templom körüli temetők kutatása. (Szerk.: Ritoók Ágnes - Simonyi Erika) OpHung 6. Budapest 2005, 297-303. Biczó Piroska: Jelentés a kecskeméti Kossuth téren végzett ásatásról. Cumania 4. (1976) 329-360. Bóna, István: Arpadenzeitliche Kirche und Kirchhof in südlichen Stadtgebiet von Dunaújváros. Alba Regia 26 (1978) 99-157. Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek. (Szerk.: Márkus D.) Budapest 1899. Csendes László -N. Ipoly Márta: Települések szelvényezése az I-II-III. katonai felmérések alapján. Hadtörténeti Térképtár. Budapest 1977. Dienes István: A honfoglaló magyarok. In: Orosháza története és néprajza. (Szerk.: Nagy Gyula) Orosháza 1965, 136-174. Erdős Ferenc - Hatházi Gábor: Perkáta története. (Szerk.: Erdős Ferenc - Hatházi Gábor) Perkáta 1996. Fodor István: Árpád-kori templom körüli temetők Hajdúdorog határában (Előzetes közlemény). In: „...ahalál árnyékának völgyében járok” A középkori templom körüli temetők kutatása. (Szerk.: Ritoók Ágnes - Simonyi Erika) OpHung 6 (2005) 197-211. Gerevich László: A csúti középkori sírmező. BudRég 13 (1943) 105-166. Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Művészettörténeti Füzetek 4. Budapest 1972. 258
