Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Pusztai Tamás: Buzogánnyal, tarsollyal és késtok-merevítővel eltemetett halott a muhi csatából
Gulyás Gyöngyi - Gallina Zsolt szertartásnak. A vaskés a kun szállástemetők gyakori lelete, amelyek sírba tétele egészen a 14. század kö- zepéig-végéig jellemző volt.46 Valószínűleg ennek a szokásnak a magyarázatát a pogány hiedelemvilágban kell keresnünk.47 Az ismert kun vezéri sírok közül hétben feküdt egy-egy vaskés.48 A bánkúti síregyüttesben a csanádpalotaival teljesen megegyező, keskeny pengéjű, hosszú, lapos nyéltüskéjü kés volt.49 Ez a típusú vaskés a korabeli nomád emlékanyagban is megtalálható, a csanádpalotai példány a Fedorov-Davydov által létrehozott, 6/II. típusba tartozik.50 Aranyozott ezüst veretek. (7. kép 3-9.) A lóváz mellett és alatt összesen 5 db ép és további két veret töredéket találtunk. A veretek kb. 25-30 cm széles és 110 cm hosszú sávban helyezkedtek el a lóváz bal oldalán. A veretek közül sajnos egy a bontáskor kikerült, de a többi 6 veret, illetve töredék helyét rögzíteni tudtuk. A veretek két csoportban feküdtek: a bal lábszárcsont É-i végétől a bal oldali kengyelig, illetve a váz bal medencéje mellett. Az előbbi csoport veretei mind a váz felszedésekor kerültek elő színükkel felfelé, míg a második csoport darabjai a csontok felett feküdtek. A váz alatt jelentkező veretek sorrendje a következő, E-i irányból haladva: karéjos-csúcsos, háromkaré- jos, karéjos-csúcsos. Az alsó veretek 67-70 cm hosz- szú sávban helyezkedtek el. A medencecsont felett, egymástól néhány cm-re, színükkel felfelé egy karéjos-csúcsos, egy háromkaréjos veret töredékei, illetve a kettős félhold alakú veret feküdt. Elképzelhető, hogy a két veret-csoport egy textilt díszített, azonban elgondolkodtató az a tény, hogy a vázcsontok alatt kibontott veretek is színükkel felfelé jelentkeztek.51 A háromféle veret közül kétféle felülete díszítetlen, a kettős félhold alakú veret szélénél iveit vonalú, dom46 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972, 188-189.; HATHÁZI 2004, 109-110. 47 PÁLÓCZI HORVÁTH 1989, 128. 48 Balotapuszta: elveszett (PÁLÓCZI HORVÁTH 1989, 101.), Csengele-Bogárhát: az elhunyt övén (HORVÁTH 2001, 165.), Kunszentmárton (SELMECZI 1973, 106.), Tiszaföldvár-Homok: az elhunyt medencéjén (SELMECZI 1973, 107-108.), Szentkirály (PÁLÓCZI HORVÁTH 1972, 184., 3. kép 11-12.), Bánkút (FODOR 1972, 1. ábra), Kiskunmajsa-Kuklis-tanya (HORVÁTH 2003, 371., 3. kép 5.). 49 FODOR 1972, Lábra. 50 FEDOROV-DAVYDOV 1966, 12. kép 6., 85. 51 Ebben az esetben ennek az is lehetett az oka, hogy a textil visszájára gyűrődött a ló bal oldala alatt. borított dísz látható. A veretek lapját vékony lemezből vágták ki, majd préselték a tárgyakat, így a szélükön derékszögben visszahajló peremet alakítottak ki. A veretek közül 3 ép és egy töredék négyszögletes alakú, karéjos-csúcsos, egy ép és egy töredék háromkaréjos és egy darab kettős félhold alakú volt. A veretek alapanyaga jellemzően 5-12% aranytartalmú, illetve kis réztartalmú ezüst, szerkezetük alapján nem öntésre, inkább akár termésfém, esetleg újrafelhasznált anyag hidegalakítására utal.52 A veretek szélén látható apró lyukak szolgáltak azok felvarrására. A lyukméretek és a veretek vékonysága alapján nem valószínű, hogy azok lószerszámzat díszei lettek volna. Sokkal inkább elképzelhető, hogy finom anyagra varrhatták fel azokat. Feltételezhető, hogy női fejfedőt ékíthették egykor az aranyozott ezüst veretek.53 A hazai kun leletanyag jellegzetes leletei a különféle anyagból készített, préselt díszítésű ruha- és pártaveretek, amelyek egyaránt megtalálhatóak a szállástemetőkben és a kun vezéri sírokban is. A balotai női sírból négyféle - összesen 51 db - aranyozott ezüst veretet ismerünk, amelyek mérete 0,9-1,3 cm között változik.54 Mivel a sír nem hiteles körülmények között került elő, így a veretek funkcionális meghatározása nem egyértelmű. A préselt lemezdíszek használata a 11-14. századi bizánci kultúrkörre mutatnak. Nyugat-Európában a 13. században jelennek meg, de az igazi virágkorukat a 14. századtól élték.55 Pálóczi Horváth András a balotai veretek kapcsán bulgáriai és szerb párhuzamok alapján fejfedő, diadém díszeként vagy a felsőruházat ékítményeiként határozta meg ezeket a tárgyakat.56 A csanádpalotai veretek közel sem olyan díszesek, mint a balotai vagy a bodoglári kincs ezüst pártaveretei,57 de alapanyaguk és készítésmódjuk alapján ezekkel a véretekkel rokoníthatjuk őket. A hazai kun leletanyagban kerek, félgömbös és négy- szögletes alakú pártavereteket ismerünk, a csanádpalo- taihoz hasonló formájú veretek azonban tudomásunk 52 Lásd Török Béla - Nagy Árpád - Sós Dániel tanulmányát a kötetben! 53 Horváth Ferenc szóbeli ötlete nyomán alakult bennünk is ezen elképzelés. Köszönet érte. 54 PÁLÓCZI HORVÁTH 1989, 100., III-IV. tábla. 55 HATHÁZI 2005, 46-47. 56 PÁLÓCZI HORVÁTH 1989, 126. Rekonstrukciós rajz: HATHÁZI 2005, 53. 57 HATHÁZI 2005, 90. kép. 156
