Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Paja László: Tatárjárás kori leletek vizsgálati lehetőségei a Szank határából előkerült embertani szérián
Tatajárás kori leletek vizsgálati lehetőségei Szánk határából előkerült embertani szérián hőmérséklet elérhette az 1000 °C-os hőmérsékletet is, bár jellemzően alacsonyabb hőhatás jelenlétét kell feltételeznünk. Ezt alátámasztja, hogy a teljes kiégettség állapota csak néhány kis fehér színű csontfelületen volt megfigyelhető. A csonttöredékeken a legnagyobb számban a fekete és a sötétszürke szín jelentkezett, azaz a töredékek legnagyobb része a szenesedés folyamatát éppen csak átlépte. A színelváltozások csontfelszíneken való megoszlása több segítséget adhat az események tisztázásához. Mivel számos esetben kisméretű csontdarabok felszínén egymáshoz közel is jelentős színeltérés volt megfigyelhető, illetve sok csonton semmiféle tűzre, extrém hőhatásra utaló jel sincs, megállapítható, hogy a tűz hőmérséklete kis területen belül is jelentős különbségeket mutathatott. Ez az éghető anyag csekélyebb mennyiségével és/vagy a folyamat gyors lezajlásával lehet összefüggésben. Ugyancsak fontos jellemző, hogy több esetben az intakt felszínű csontokon határozott szélű fekete foltok rajzolódnak ki, ami a láng vagy az égő anyag darabjának a csonttal való közvetlen érintkezését sugallja. A koponyatöredékek endo- és ektokraniális felszíneinek összehasonlítása után megállapíthatjuk, hogy általában a külső oldal mutatja a magasabb hőmérsékletre utaló színelváltozást. Néhány esetben azonban fordított helyzet jelentkezik, ami arra utalhat, hogy egyes koponyák a tűz bekövetkeztekor már széttöredeztek. A tűz csontokkal való közvetlen érintkezése és az en- dokraniális oldalon jóval erőteljesebben megégett koponyatöredékek felvetik annak lehetőségét, hogy a tűz bekövetkezése nem halálokként jelentkezhet és nem is a halál időpontjához közel keletkezett, hanem jóval később, akár csak évek múlva, amikor az anyag valamely oknál fogva (akár bolygatás, akár egyéb tafonó- miai folyamatok következtében) már töredezett volt, és a lágy szövetek protektiv hatása már nem jellemző. A csontokon lévő égési nyomok vizsgálatakor mindenképpen összefüggéseiben kell kezelni a csontok színét érintő változásokat. A fenti megállapításokat természetesen csak a csont fizikai-kémiai állapotának és helyzetének (nedvesség- és szerves anyagtartalom, lágy részekkel való borítottság, ill. annak hiánya), az égés időtartamának, az égetés környezetének (pl. szabad levegő, talaj) és az éghető anyag ismeretében szabad értelmezni. Az égés időtartamáról és környezetéről ebben az esetben precíz megállapításokat nem tehetünk, az éghető anyagról azonban kaphatunk információkat. A ház területéről előkerült elszenesedett szerves anyagok vizsgálata kiderítette, hogy azok vékonyabb tölgy (Quercus sp.) ágakból vagy törzsekből származnak, amelyek vagy tüzelőként vagy a ház tartóelemeként lehettek jelen.31 Összegzésként a fentiek ismeretében kijelenthetjük, hogy a Szánk melletti Haladás Tsz. II., Horvát tranzit 113. lelőhely lelőhelyen talált égett emberi csontokat ért hatások pontosabb megértéséhez további vizsgálatokra van szükség, amelynek eredményeként a lelőhely régészeti és antropológiai anyaga érdekes tárgyiasult bizonyítékát jelenthetné a tatárjárás korához köthető eseményeknek. Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki az ásató régésznek és csapatának lelkiismeretes és alapos leletmentő tevékenységéért és a régészeti információk hozzáférésének biztosításáért, Tihanyi Anikó Edinának a fotók, valamint Viktorik Orsolyának a mikrofotók elkészítésében való segítségéért. 31 KÁZMÉR 2011. Irodalom ALEKSZEJEV - DEBEC 1964 Alekszejev, Valerij Pavlovics - Debec, Georgij Francevics: Kraniometria. Moszkva 1964. AUFDERHEIDE - RODRÍGUEZ-MARTÍN 1998 Aufderheide, Arthur C - Rodríguez-Martín C: The Cambridge encyclopedia of human paleopathology. Cambridge 1998. BABY 1954 Baby, Raymond S: Hopewell cremation practices. The Ohio Historical Society Papers in Archaeology 1 (1954) 1-17. BARNES 1994 Bames, Ethne: Developmental Defects of the Axial Skeleton in Paleopathology. Denver 1994. 117
