Bárth János: Két véka féreje (Kecskemét, 2013)

I. Forrásbemutatás és töredékes elemzési kísérlet

nunk, hogy legjobb, ha a történeti dokumentum fogalmát fölöttébb tágan értelmezzük. A válogatónak abból érdemes kiindulnia, hogy a levelesláda tartalmát most látja utoljára. Aminek egyébként egy távolból jött kutató esetében nagy az esélye, hiszen, ha vissza is menne még egyszer a levelesládát őrző házhoz, itt most nem részletezhető okokból, nem biztos, hogy a leveleket, a láda tartalmát együtt találja. Következésképp, a „carpe diem = szakítsd le a napot” ókori elve alapján lehetőleg minden olyan iratot le kell másolni, amelyről feltételezhető, hogy információkat hordoz valamely népéleti témához, vagy végső soron az illető helység helytörténetéhez.

A másolásra kiválogatott, történeti dokumentumként kezelendő iratok többsége besorolható azokba a „műfajokba”, amelyek a székely családi levelesládák világában jellemzőnek számítanak. Ezek az iratfajták átíveltek évszázadokon, korszakhatárokon. Előfordultak a XVIII században, a XIX. században, sőt bizonyos fajtáik vagy átformálódott változataik a XX. században is léteztek.

A székely családi levelesládák történeti dokumentumainak legjellemzőbb iratfajtái, műfajai az alábbi kifejezésekkel határozhatók meg: osztálylevelek, zálogos földeladási szerződések, „cserevásárok” egyezséglevelei, „örökös” foldeladások kontraktusai, testamentumok, birtokajándékozási tanúsítványok, perefemumlevelek, vagyonleltárak. Szinte minden levelesládában, leveles zacskókban találhatók egyedi, társtalan iratok, amelyek, ha nem is keltik fel jelentősen a kutató érdeklődését, föl- tétlen lemásolandók, mert információkat hordoznak a faluról, a tízesről, a családról, valamely hajdani szervezetről. íme néhány példa a Csíkszentgyörgyön és Csík- bánkfalván előkerült egyedi vagy helytörténeti vonatkozású iratokra: XVII. századi nemesi oklevél másolata, szakértői vélemény a Fiság patak medréről (1874), esztenamozgási táblázat (1932), XX. században összeállított családfa, közbirtokos- sági közgyűlés jegyzőkönyve (1944), aratási szerződés (1945-1949), takarékmagtári nyugta rozs kölcsönvételéről (1910), házépítési engedély alaprajzzal (1911), gazdakönyv (1943), megállapodás közbirtokossági jog eladásáról (1943), Bácskából érkezett tájékoztatás fogságba esett menasági férfi sorsáról (1945), a Szentgyörgy- bánkfalvi hangya szövetkezet tagnévsora (1940. okt. 27.), juhpásztor írásbeli fogadalma elmaradt sajtok megadásáról (1941), hét gazda közös pásztorfogadási szerződése (1946), Szentgyörgy megyéje által kiadottyiiVászállítási engedély (1855), stb.

Iratválogatás e forrásközlés készítésekor

Családi archívum nevű iratmásolat-gyüjteményem 40 csíkszentgyörgyi, csíkbánkfalvi és kis részben menasági család levelesládájának válogatott iratait tartalmazza. A negyven iratköteg 531 irat másolatát foglalja magába. Ehhez hozzá kell még vennünk a Csíki Székely Múzeum Levéltári Gyűjteményéből származó 51 iratmásolatot. Összesen tehát 582 XVII-XVIII-XIX-XX. századi dokumentum állt e sorok írójának rendelkezésére, amikor arra vállalkozott, hogy a székely családi levelesládák értékeire felhívja a néprajz és az agrárhistória figyelmét. Egy behatárolt terjedelmű, viszonylag kicsi forráskiadványban nem lehet 582 dokumentumot közölni. Talán értelme sem lenne az újkori székely írásbeliség ekkora parádéjának. Következésképp, a kötet előkészítése során arra kényszerültem, hogy az 582 doku9