Bárth János: Két véka féreje (Kecskemét, 2013)

II. Dokumentumok

Darvas János bíró és tanú Tamás Lajos helyettes bíró és tanú Tamás Ágoston esküit és tanú Bálint Josef tanú + Bene Ferentz idős tanú + Gál András tanú per Darvas bíró Jegyzet: Bánkfalva, 1887. január 9. CSA. 10.2. Eredeti végrendelet, eredeti névíratásokkal és aláírásokkal. 23 év múlva, 1910-ben Kasza Vérónak gondjai támadtak az örökséggel. (CSA. 10. 4.) Én is Kasza Zsigmondné el fogadom 22. Szentgyörgyi Csedő István és felesége Basa Borbála végrendeletben intézkednek arról, hogy miként történjen öregkori eltartásuk, és vagyonukat hogyan, milyen arányban örökölje 9 gyermekük. (1908) Mi alant írtak... Csedő István (Mihályé) és neje született Basa Borbára ki érett meg fontolással, nyugodt lelki ismerettel és tiszta józan elmével az alant írt tanúk előtt, azon esetre midőn az Ur Isten magához szólít, vagyis halálunk utánra a követ­kezőket határoztuk: 1. A 130. szám alatt levő laktelket a rajta levő összes épületekkel és a meg levő gazdasági eszközökkel és házi bútorokkal István fiunknak adjuk, és pedig aképpen, hogy a Jenő falva közlekedési utczára a déli oldalon levő egy szoba és egy oldal kamara a háta mögött egész a Kánya Alozi szomszédságában végig hátra nyúló telket János fiunkot illeti, illetőleg neki adjuk a kút közös használatával, oly közös meg egyezéssel, hogy István fiunk köteles meg engedni, hogy János fiunk a csűr mellé közvetlenül össze forasztva építhessen. 2. A Gál József és Sándor József szomszédságában levő belső telkünket Áron fiunknak adjuk. 3. Miután elöregedtünk és munka képtelenek vagyunk, gyámolításra és gondo­zásra van szükségünk, ezt a gyámolítást és élet fenn tartást István fiunk személjében határoztuk meg, és mi ezért neki megjutalmazásul adjuk az I. pontban leírt belső telket, valamint Palágor nevű, a Kasza Péter és Basa Mihály örökösei szomszédsá­gában levő kaszálót. 4. István fiunk köteles minket a 3. pontban leírt megjutalmazásért öreg napja­inkban a meglevő birtokból gondos gazdálkodás mellett tisztességesen eddigi élet módunkhoz megfelelően eltartani és ruházni, velünk halálunk utolsó órájáig oly tisztességesen bánni, mint gyermeknek a szülők iránt illő. Köteles továbbá István 81

Next

/
Thumbnails
Contents