Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-monatur (Kecskemét, 2013)
Bugac-Felsőmonostor / Pétermonostora
44 EXPO-MONATUR / EKÜIO-MOHATYP Plébániatemplom, 3D-felszín riapoxtíjcKa itpKBa, 3 fl-noBpuiMHa Parish-church, 3D surface csolódnak. Közös a szelvényrendszer, a rajzok megjelenése, adatformátumok, csupán az objektumszámok térnek el egymástól. A kistemp- lomról is készült tömegmodell - ezúttal a 3ds Max 9 programmal - mintájául a váraszói Árpád-kori templomot választottuk ki. Összefoglalva a plébániatemplom teljes - térinformatikai formátumú, vektoros részét - 66 objektum rajza (56 sír, gödrök, illetve alapozások) valamint a 3 szint modellje, a templom tömegmodellje és az ezekhez kapcsolódó egyéb rétegek (szelvényháló, szelvény és egyéb feliratok) alkotják. Adatbázis-használat Az ásatás megkezdése előtt megfogalmazódott néhány elvárás a leendő adatbázissal kapcsolatban. Elsőként legyen alkalmas az ásatási dokumentáció kötelező elemeinek - sírlapok, felszínrajzok, áttekintő térképek, metszetek - elkészítésére. Másodszor az adatbázis legyen használható egyéb feladatokra, azaz legyen rugalmasan bővíthető, bemutatható, mozgatható. Az Esri adatformátumai világszerte elterjedtek, ezért ha az egész adatbázisra nem is lenne szükség, elemei - akár más térinformatikai alkalmazásokkal - rugalmasan megnyithatók, szerkeszthetők. A bugaci ásatás szelvényei egybenyitva, köztes metszetfalak meghagyása nélkül készültek. Metszetrajzok helyett a rétegek, szintek alapos leírása, térképezése után térinformatikai úton készítettünk metszeteket. Ennek előnye, hogy rugalmasan bármelyik irányból, akár szögben megtört vonal mentén is készülhet metszet. Az ArcGis 9.x-10.x verziók nem támogatják a több TIN felszínmodellen alapuló metszetkészítést, ezért ezt egy beépülő modullal oldottuk meg (ET Surface plugin) . Az ArcMap programrészben a kiválasztott vonal mentén egy gombnyomással elkészül a metszet, amelyet egyedileg, vagy előre elmentett színek alapján alakíthatunk. A Bugacon feltárt sírok embertani vizsgálata jelenleg is tart. Adatbázisba illesztése után betegségekre, korra, nemre szűrhetünk, egyedi térképeket készíthetünk. Tanulmányozható a sírok egyéb jellemzője is, úgymint a sírgödrök egymáshoz való viszonya, mélysége, mellékletek, korcsoportok térbeli eloszlása. Összegzés Hangsúlyozandó, hogy az itt bemutatott módszer kísérleti, újító jellegű. Az alkalmazott térinformatika csupán rövid ideje van jelen Bács-Kiskun megye régészetében. A bugaci ásatással egy időben széles körben vezettük be eme fiatal tudományág régészeti használatát, az előkészítő munkáktól, a terepi vizsgálatok támogatásán át a végső döntés előkészítésig. Kiemelném azt is, hogy a térinformatika alkalmazása nagyságrendekkel nem csökkenti az elvégzendő munka mennyiségét. Fogalmazhatunk úgy is, hogy erre a folyamatra is igaz a munkamegmaradás elve: a terepen megtakarított időt irodában modellezésre kell fordítani. A bugaci ásatás folytatódik a 2013-as évben, az eddig gyűjtött adatok kiértékelése pedig jelenleg is folyik. Remélhetőleg további alkalmaink is lesznek a bugaci lelőhely széleskörű vizsgálatára.
