Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-monatur (Kecskemét, 2013)
Bugac-Felsőmonostor / Pétermonostora
Bugac-Felsőmonostor / Pétermonostora 41 Sketchup és 3ds Max 9 modellező programokat használtunk. A monostor térinformatikai adatbázisa több lépcsőben készült el. A geodéziai mérések (vektoros adatok) az ásatás alatt folyamatosan készültek, a földmérőtől kapott formában egy könyvtárba kerültek. A fényképek (raszteres adatok) egy válogatás után dátumozott könyvtárakban kaptak helyek. A képek egy része később georeferálva lett és az objektumok (sírok, gödrök), vagy szintek modellezésében is fel lett használva. A képek más részével nem történt tényleges feldolgozómunka, mivel a képek zöme nem georeferálható, egyszerű részletfotó. A (gyűjtött adatokból) levezetett vektoros adatok Esri File Geodatabase-ben (FGDB) lettek eltárolva, melynek alap egységei az Esri szabványos shapefile-jaihoz (.shp) hasonlatosak. Ilyen adatok a pont, vonal és sokszög alakzatok rétegei, valamint feliratok (ún. annotation típusú adatok, pl.: szelvényfeliratok) és a 3D modellek (tömegmodellek). Pontszerű adatok zöme a fémkeresővel szórványosan talált tárgyakat jelöli. A monostor 3-400 méteres környezetében mintegy 900 ilyen szórványtárgy került elő feltárás ideje alatt. A vonalas adatok egy részét a sírok alkotják. A sír fotóját ArcMap-ben georeferáltuk a hozzá tartozó geodéziai mérés pontjaihoz. Ezután a vázrészeket szakaszosan megrajzoltuk és a végén egyetlen vonalhalmazzá egyesítettük. Az így létrejött, esetenként több száz szakaszból álló halmaz egyedi azonosítót - az ásatáson kiosztott objektumszámot - és leíró adatokat kapott. Ilyenek pl. a magasság (z), tájolás, hossz, becsült kor, nem. A sírgödör felső és alsó pereme, valamint esetenként a koporsó, padka körvonala külön rétegen (sírgödör), egyesítés nélkül, a hozzá tartozó váz objektumszámával és a mért magasságával lett eltárolva. 3 dimenziós megjelenítéskor egy-egy sír 2-3 sírgödör körvonalként és egy sík vázként jelenik meg. A sírok egy részében koporsó nyoma is látszott, ezt sokszögként, a sírgödörrel megegyező adatokkal tároltuk el. A sírokban - kevés kivétellel - a szokásos középkori, szegényes melléklet feküdt. Apró gombokat, gyűrűket, hajkarikákat részben átrajzolva (vonalként), részben pontként (hivatkozva az objektum részletfényképére) lett része az adatbázisnak. A vonalas adatok másik része az egyéb objektumok (gödrök, cölöplyukak) rajzait foglalja magában. Egyszerű gödör / cölöplyuk esetén a felső és alsó körvonal került eltárolásra, a hozzá kapcsolódó objektumszámmal, összetettebb objektumoknál ez egyéb szükséges részletekkel egészül ki. A sokszög (polygon) adattípust a kövek, omladékok, falak, alapozások, téglák, koporsómaradványok képezik. Falak, kőalapozások esetében a fényképről felismerhető részletek (kváderek, törtkövek, téglák) szintjén készül a rajz. Egybefüggő alapozásoknál, járószinteknél egyedik kitöltésű sokszög alkotja az adott felszín a modelltérben. A sírok 2D-3D-ben könnyen áttekinthetők, a gödrök, falak, szintek vonalas / sokszöges 3D leképezése már nagyobb gondot jelent. Megoldásként létrehoztunk az ún. szintmodelleket. Ezek ún. TIN modellek (Triangulated Irregular Network), melyek különféle alakú és méretű háromszögekből állnak. Alapjukat a geodéziai mérések és a szintfényképekből / részletfényképekből átrajzolt segédvonalak (élek). Első pillantásra ezek rideg, nem túl barátságos „gyűrött” felszínek. A szintfényképek georeferálás és összeillesztés (mozaikolás) után ezekre „ráhúzhatok”, így egy valósághű, 3 dimenziós modellt kapunk. A szintmodellek közötti terek - a feltárás rétegei - leképezésére, megjelenítésére is kidolgoztunk egy megoldást: két TIN felszín között extrudálással lehet létrehozni multipatch típusú rétegmodellt. Ezek 3D megjelenítésével érzékletesebb, plasztikusabb az ásatás modellje. A monostor tömegmodellje is ún. multipatch típusú objektum. A feltárás második évadának végén már elegendő adatunk volt egy lehetséges alaprajz felvázolásához. Ez alapján kerestünk hasonló épületet a történelmi Magyarország területéről, s került képbe a harinai templom. A monostor tömegmodellje Google Sketchup programmal készült és külső borítás (ún. textúra) nélkül került a térinformatikai adatbázisba. Alapesetben egyszínű tömbként jelenik meg az ArcScene 3D modellterében, azonban 50-80%-os átlátszóság beállítása után áttetsző „szellemépületként” vizsgálható az épület tömege. Összefoglalva a monostor teljes - térinformatikai formátumú, vektoros részét - 247 objektum (sír, árok, gödör, cölöplyuk, egyéb) rajza és a 30 szint modellje, a monostor tömegmodellje és az ezekhez kapcsolódó egyéb rétegek (szelvényháló, szelvény és egyéb feliratok) alkotják.
