Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-monatur (Kecskemét, 2013)
Bugacmonostor környezetének középkori története
20 EXPO-MONATUR / EKCflO-MOHATYP díszített, finom kivitelű U-alakú bekarcolt motívumok haladnak körbe harmonikus eloszlásban. A köpű vége egy kissé sérült, enyhén be van nyomódva. A köpűtől lejjebb elnyújtott, csúcsos levél alakú dísz ül. A levélalak szélesebb része a köpű felé néz. A felületén finoman bekarcolt palmetta díszítés fut, a köpű felé egy íves vonallal lezárva, melyre három merőleges kis rovátkolás van húzva. A levél másik, elkeskenyedő végénél egy V-alakú bekarcolás kereteli a palmetta motívumot. A darab Kulcsár Mihály rendszerében az 1/a típushoz sorolható. (KULCSÁR 1996.) Mellettük még volt egy kerek átmetszetű, nyitott végű ezüst karika pár. A végek laposra kalapáltak, vissza vannak hajlítva a karika külső oldalára, és V alakban végződnek. Az egyik karika felületén textil lenyomata figyelhető meg. Kulcsár 3/b típusához tartoznak, és szintén haj ékszerként használhatták. (KULCSÁR 1996. 257-261.) Köpűs záródású, palmettadíszes karika KapuKa yKpameHa na/iMeTaMa Koja ce 3aBpmaBa y Kpitein KOHycy Ring with socket-ending and palmette motif Igen érdekes kérdéseket vet fel egy közel 50 cm hosszú páncéltörő kopja, köpűjében famaradvánnyal. A típus a korabeli magyar fegyverek közt ismeretlen, párhuzamai a steppei területről, a kunok és a mongolok fegyverzetéből ismertek. Páncéltörő kopja üpOTHBOKTIOnHO KOIIJbe Anti-plate spear A csontok mellől egy finom kidolgozású, arany láncos-csüngős fülbevaló töredéke került elő, egy két részből álló, kettős piramis alakú csüngő. A tárgy üreges, a tetején és az alján egy- egy kerek nyílással. A felső piramis alakú rész négy azonos nagyságú háromszög alapú lapra osztódik fel, melyek kiemelkednek a felső rész síkjából. A széleinél fentről lefelé filigrán vonal fut végig, mely a sarkoknál a síkon túlnyúló kis hurkot alkot. Itt kapcsolódhattak a tárgyhoz a jellegzetes láncocskák, melyek elvesztek. Az egyik kis hurkot nem sikerült kialakítani tökéletesen az ötvösnek, itt át is van fúrva a tárgy a hurok helye mögött. Az alsó kisebb piramison négy háromszög alapú ékkő betét van kialakítva, filigrán vonallal keretelve. A betétek közül sajnos egyik sincs meg. A fülbevaló a Kárpát-medencében ritka, eredete a bizánci kultúrkörig vezethető vissza. Ilyen típusú, de csepp alakú darabok néhány gazdagabb kincsleletben voltak eddig a Kárpát-medencében, a 12-14. század között (JAKAB 2007. 256-260.), de hasonló kettős piramis alakú kialakítású darabok a Balkán és a bizánci területek felé mutatnak. Kettős piramis alakú csüngő BncytbaK y oóanKy flBOCTpyKe rrapaMMfle Double-pyramid shaped pendant Szintén hasonló helyzetben találtunk 2 különböző típusú, szép kidolgozású, kék üvegbetétes aranygyűrűt. A ház padlóján, egy szövetből készült erszénybe csomagolva feküdt két aranyveretes fejék. A fej ékeket 34 préselt díszű aranyveret ékítette számos kis üveggyöngy társaságában. A két különböző kivitelű fejék a korszakból In situ erszény az ásatáson Mh cnTy Keca Ha ncTpa>KMBaH>MMa Pouch, found in situ during the excavation
