Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
maga nem kaszáltathattya, hol harmadában, hol felében szokta ki adni. Tavaly felébe kaszáltatott meg, a fele termésen kívül még 2 véka török búzát adván a kaszálóknak, fele haszna tészen négy terű szénát, mely ithon az haza hozásra való költséget ki vévén, meg ér mind együtt 15 R. forintot”.'22' Bállá Mihály bánkfalvi lakos 1865. január 3-án kelt és az erdélyi püspöknek címzett panaszleveléből felvillan egy XIX. századi plébániai szántóföld sorsa, ezért érdemes idéznünk: ,, Bánkfalvi Sánta János egy 5 vékás szántó földét a Nagy mezőn az úgy nevezett Fel lábban a ’ Bánkfalvi határban, által adta volt zálog czím alatt néhai Alcsík és Kászon Székek Fő Esperestyének Pap János Úrnak 60 Rft. váltóba. Később ezen jószág árvaságra jutván, nem lévén rajtam kívül senki utódja, mivel én említett Sánta Jánosnak leányát nőül vettem volt, ennek következtében ezen el idegeníteti jószághoz én vagyok atyafi vérség útyán. Azért miután fen írt Fő Esperest Pap János Úr meg halálozván, hátra hagyott javai felett ...1828-dik évi martius 3-án és 10-én, a’ Csík Szent Györgyi Csedő Dániel, a’ fen nevezett 5 véka férejű Szántó földet fel tartotta a ’ 60 Rft. váltóba fizetés mellett, következendő üdők alatt bé ajánlotta a’ következő Fő Esperest Tankó Albert Úrnak kezelése alá...örökségemet nőm után ki váltani törekedtem...a’ fen írt 60 Rft. zálog summával bátor valék kétszer... meg kínálni Méltóságos Esperest Nagy Lajos Urat... de fáj dalom...nem vévé el a’pénzt, s úgy a ’földet sem botsátá birtokomba”.1221 1222 Az 1905. évi plébániai leltár már helyrajzi számokkal határozta meg a plébániális szántóföldeket, de bizonyos parcellák esetében a pontosítás kedvéért használta az alábbi földrajzi neveket is: Lók (1 hold 330 c-öl). Farkasverem (437 elöl), Nagymező (1088 a-öl), Középhosszú (900 D-öl), Sás (475 és 375 D-öl).1223 Tankó Albert plébános 1825-ben átmenetileg szüneteltetni szerette volna az el- soványodott Kend oldala nevű kaszáló használatát, és ezért szénafűhelyet kért a megyétől a plébánia számára. A megye 3 évre átadta plébánosának a Katorga töve nevű kaszálót. A három évnyi használatból tartós kaszálóbirtoklás lett.1224 A katorgai kaszáló a XX. században is a plébánia fontos birtokának számított. 1923. április 5-én Incze Domokos plébános szerződést kötött Imre István, Imre Antal és András István mindszenti lakosokkal, akik vállalták, hogy 1923 nyarán az Úz- völgyi úttól délre fekvő 10 holdas kaszáló füvét feléből lekaszálják, megszárítják, boglyákba rakják.122' 1936-ban Incze Domokos plébános legelőként adta bérbe három esztendőre a katorgai 10 holdas területet Tankó András aklosbércei tanyai lakosnak.1226 A plébánia kertje A megye elöljárói 1810-ben a plébános 1809. évi jövedelmeinek számbavételekor a veteményes kertnek nem tulajdonítottak jövedelemképző szerepet, de azért 1221 M. 11. 1810., Közölve: BÁRTH János 2001. 191., 193. 1222 M. 11. 1865. 1223 M. 14. 1905. 1224 M. 3. A. 16. 1225 M. 11. 1923. 1226 M. 11. 1936. 351
