Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
örömmel és köszönettel elfogadta a nemes ajánlatot. A megye végzését Papp János plébános is helyben hagyta.924 Baldachin A csíkszentgyörgyi megyebírói számadások kiadási tételeinek tanúsága szerint a megye 1728-ban készíttetett körmenetekben hordozható baldachint a „megyés templom” számára. A négy rúddal ellátott textil ernyőt a megyebírák magyar szövegben is az umbella és az umbraculum szavakkal jelölték, amelyek a latin umbra (árnyék) szóból eredeztethetők. A „Szentgyörgy részéről való” megyebíró a baldachin készíttetésével kapcsolatban az alábbi 1728. évi kiadásokat jegyezte fel: „umbráculum fáia csináltatásá- ért”, „ezen umbraculum fáját meg festette, vas sarkokot csináltatott raia”, ,,umbraculumnak való selyem matériáért”, „ezen umbraculum varás ára, sodrott selyemért és török cérnáért”, „ezen umbraculumra csipkét vett”, „kötözni pántlikát”, „gombkötőnek umbraculumra való rolytért”.925 Hasonló kiadásokat rögzített 1728-ból, a baldachin készítése idejéből a „Bánkfalva részéről való” megyebíró is: „ Umbelának való seiem matériáért fizetett”, „Umbelának várni vett selymet, 5 cérnát”, „Umbelának való paszomántot vett”, „kapcsot umbelára vett”, „veres pántlikát umbelára vett”, „az gombkötőnek umbelára rojtért”.926 927 Több mint hét évtizeddel később, 1800-ban szerepeltette kiadásai között a főmegyebíró a következő tételt: „Ki festett zöld viaszos vászon baldachinumnak” 921 1897-ben a szentgyörgyi egyháztanács a régi baldachin elhasználódása miatt új „mennyezet” beszerzéséről döntött.928 Lobogó, zászló E sorok írója az ezredforduló táján végzett udvarhelyszéki és csíkszéki néprajzi kutatásai során megfigyelte, hogy az idősebb katolikus székelyek a körmenetek, búcsús vonulások jelvényét, a lobogót sok esetben keresztnek nevezik. Más szóval: ha a kutató a kereszt szót hallja, különösen ha arról hall, hogy a keresztet valamely menet elején vitték, alaposan utána kell járnia, hogy elbeszélője mit értett a kereszt kifejezésen: menet elején vitt valóságos „rudas”, „nyeles” körmeneti keresztet, vagy egy lobogót. A lobogó kereszt megnevezése bizonyára összefügg azzal a ténnyel, hogy a lobogószár felső végén általában mindig található egy kis kereszt. Mondhatnánk: a katolikus székely a lobogóban és a ritkábban használt templomi zászlóban is929 a keresztet látta, a lobogók menetbeli mozgásakor elsősorban a lobogószárakon álló kis keresztek mozgását érzékelte. 924 M. 3. A. 4v.-5. 925 M. 6. 274-275. 926 M. 6. 444-445. 927 M. 6. 395. 928 M. 4. 160. 929 A templomi lobogó és a templomi zászló megkülönböztetése, meghatározása: BÁRTH János 1990. 346. 289
