Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)

A XVIII. század első felében a szentgyörgyi templomnak két harangja volt: egy nagy és egy kicsi. A nagy harang felfüggesztése sokszor okozott gondot a megyebelieknek. Már 1735-ben is „új tengelyt” készítettek a nagy harang számára.899

1739-ben a megye mindkét harangot újraöntette. A költségekhez Kiss Gergely plébános is hozzájárult 248 forint 55 dénárral a saját pénzéből.900

A „Szentgyörgy részéről való” megyebíró így örökítette meg számadásában a sok pénzt felemésztő akciót: „Mind a két harangokot újólag öntetvén, arra fogadott mester embereknek salariumába, intertentiojára és azokra való apertinentiákra expendált, 112 forint 84 dénárt”90'

A „Bánkfalva részéről való”megyebíró ugyancsak megemlékezett, ráadásul kissé bőbeszédűbben, az 1739. évi harangöntetésről: „Mind a két harangot újólag öntetvén, mivel hogy el hasadtak volt, azért uljolag kellett önteni, arra expendált... 110forint 71 dénárt”.902

1776-ban újabb harangöntetési feladattal birkózott meg Szentgyörgy. A fómegyebírói számadás alább idézendő kiadási tételei árulkodnak a nagy szervezési tortúrát jelentő összetett, ágas-bogas akcióról: „1776-ban a’ nagyobb harangot újra öntetvén, vett 50 font fejér ónat, erre fizetett" (50 m. Ft.). „Harmincz egy font rezet ”(17 m. Ft.). „Öntésért, 542 fontos lévén fizetett” (192 m. Ft. 9 den.). „Midőn a harang meg készült Sepsi Szent Györgyre le vivén Kőrös patakról másálni, ezen másálásért két rendben fizetett” (2 m. Ft. 88 den.). „Innen hazol le vitele s fel hozása” (9 m. Ft.). „Maga két rend béli le járása béli költségre fáratságára” (4 m. Ft. 80 den.). „ Tengeljére” (24 den.). „Harang ütőnek nagyobbítására kovácsnak" (2 m. Ft. 40 den.). „Harang szék csinálásáért” (5 m. Ft. 18 den.). „Harang emelőkre való költség” (60 den.). „Harang öntésre" (321 m. Ft. 44 den.). „Czengetyűre” (59 m. Ft.). „Kovácsnakfel készítéséért" (3 m. Ft. 84 den.). „ Tengelj csinálásáért a ’ mester embernek" (34 den.).903

A harangokra kisebb összegeket minden évben költött a templomfenntartó megye. Harangütőre való szíjat, harangkötelet, harangkenő anyagot gyakran kellett vásárolni. Ezért a harangok sokszor szerepeltek a XVIII. századi megyebírói számadásokban.

1729-ben és 1730-ban egyaránt előfordult a „Harang üteire szíjat vett” kiadási tétel.904

Nyelvészeti szempontból figyelmet érdemlő a következő, 1741. évi számadáskönyvi bejegyzés: „Az harang karjára begyeny szillyat vett’’.905 A begyeny szóval Csíkszentgyörgyön a XVIII. század első felében valószínűleg a bölényt jelölték.906

Harangkötelet feltűnően gyakran vettek a megyebírók. A XVIII. században legtöbbször nem kész kötelet vásároltak, hanem kendert, amelyből, talán Udvarhely899 M. 6. 470.

900 M. 6. 316.

,0'M.6.315.

902 M. 6.479-480.

903 M. 6. 369-370.

904 M. 6. 277., 284.

905 M. 6. 323.

906 Vö.: SZT. 1975-2009.1. 675., 1060-1061. begyen, begyin alakokkal.

286