Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
Szentgyörgy megyéjének, mint piac- és vásártartási joggal rendelkező szervezetnek a XVIII-XIX. században voltak hiteles piaci mértékei, mérőedényei, mérőeszközei, illetve vásár idején használt felszerelési tárgyai. Ezeket a piaci és vásári haszonvételek árendába bocsájtásakor a megye átadta az árendátoroknak, akik kötelesek voltak az árendálás idején vigyázni rájuk. A megye piaci mértékei viták, illetve hamis mérték használatának gyanúja esetén viszonyítási alapnak, bizonyítéknak számítottak. A néprajzi irodalom tanúsága szerint a hivatalos, hiteles piaci mértékeket kölcsön vehették és gyakorlatban is használhatták a mértékek nélkül érkezett árusok.531 * * * * Föltehetőleg így volt ez Csíkszentgyörgyön is. 1768-ban már emlegették a „megye vékáját” és néhány más mérőeszközét: „Anno 1768. die 11 mártii. Mint hogy nemes Szent György Megyénkben minden héten hétfő napon régi usus szerint vásár szokott lenni... a hováis külső helységekből gabonát és egyéb el adni való portékákot szoktak hozni, s innen tapasztaltuk a mértékekben esett defectusokot ennek előtte, most azért mind azoknak el távoztatása iránt közönséges Megye egyezéséből mértékeket, úgy mint vékát, fontot, ejtelt, olaj mérő fontot, igazítottunk ólján mértékhez, melyet az Királyi Gubernium ki adott... a Megye vékáján kívül való vékával senki ne merészejen más idegen vékával mérni...’’.™ 1817-ben idegen ellenőr által a szentgyörgyi „mérő véka megvizsgáltatott és igaznak tanáltatott’’.™ 1823. december 12-én határozott Szentgyörgy megyéje arról, hogy az új mértékeket a szeredai mértékekhez kell igazítani: „A mostani következő karátson sokadalmára nézve tanátskozott a nemes megye... hogy a felsőbbség parantsolattya szerént az új, az az 20 ejteles véka, kupa és singnek ki állításában lenne szorgalmatos, melyre azt határozta, hogy a közelébb lévő városhoz, Szeredához alkalmaztatni tartozik ezen nemes megyeis, valamely mértékkel azon Szeredai... piatzokon élnek, úgy szintén ittis tsak azzal éljenek, mint hogy a Privilégiuma ezen nemes megyének azt tarty a, hogy a közelebb levő városhoz alkalmaztassa a maga törvényét”™ 1830-ban, amikor a nótárius számba vette és felsorolta a megye ládájában lévő „leveleket”, az iratkötegek után megemlítette azokat a piaci mértékeket, amelyeknek elvileg ott a helye: „Egy bádok kupa, fél kupa, fertály, fél fertály, olaj mérték fontos, fél fontos, egy zászló, egy véka. Mindezek bánkfalvi Balás Ferentznél vadnak, a vásár bírónál szám adás alatt”™ Némiképp kilógott a mértékek sorából a zászló, amelyet 1843-ban is emlegettek.536 Valószínűleg a vásár idején használt és a vásárt jelképező zászlóról volt szó.537 Piaci és vásári mértékek, felszerelési tárgyak 531 532 533 534 535 536 537 Vö.: DANKÓ Imre 1991.659. M. 2. 150. M. 3. B. 268. M. 3. A. 12v. M. 3. A. 34v. M. 3. B. 23Ív. Vö.: CS. BOGÁTS Dénes 1943. 163. Vásárbíró címszavával. 202
