Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
„alárendálókat” kerestek és találtak arra az aklosi kaszálóra, amelyet Szent György napján (ápr. 24.) a kaszálók szokásos licitálásán akartak kiárendálni. Előre „eladták” tehát 140 R. forintért azt a szénát, amely 1851 nyarán termett volna az 1851 tavaszán kiárendálható aklosi területen. A megye mindkét bánkfalvi lakost 5 ezüst forint értékig megzálogoltatta.51’0 Havasi legelők bérbeadása Szentgyörgy megyéjének havasi legelőin a lesődi kintháló csorda, valamint az esztenatársaságok juhnyájai jártak, legeltek. Előfordult azonban, sokféle ok következményeként, hogy valamely esztena helye átmenetileg kikerült a legeltetés rendjéből. A hasznosítható legelőterületeket a megye árendába adta külső állattartóknak, például háromszéki transhumáló juhosgazdáknak, berszányoknak. 1856. január 28-án a megye gyűlése részletes kontraktussal adta árendába egy esztendőre Koltafon Kosztantin bereczki berszánynak Lovászó észokját legeltetés céljából. A kontraktus a következő pontokat tartalmazta: 1. Az árendálási időszak 1856. május 1-jétől 1856. október 1-jéig tart. 2. A jelzett időre az árendátor 55 R. forint árendadíjat fizet. Az összegből 15 forintot a kontraktus kötésekor, 40 forintot pedig a legelő igénybe vételekor, májusban ad át a megye képviselőjének. 3. Az árendált terület határai: keletről a Csobányos vize, nyugatról a Kárulyé pataka, délről a „kaszáló szélyektől 50 lépes”. Ugyanezen határok között árendálta a területet korábban egy Ráduly nevezetű berszány is. 4. Az árendátor a következő években is számíthat a területre, ha időben jelzi az igényét évente a nemes megyének.500 501 1852. szeptember 12-én bárányok számára 12 R. forintért és 30 krajcárért 15 napra kiárendálta a megyétől Ráduly berszány Bolondos havasa pusztáját,502 Berszány-féle külső juhpásztort gyaníthatunk Bolondos meg nem nevezett 1806. évi árendálója mögött is, mivel köteles volt évente „egy-egy pár sajtot négy négy fontosokot” adni a megyének.503 A MEGYE PIACA, VÁSÁRA A piac- és vásártartás szerepe Szentgyörgy megyéje életében A csíkszentgyörgyi megyés templom környéke, a Szentegyház pataka alsó szakaszának melléke, a Szentgyörgy és Bánkfalva között elterülő beépítetlen szabad terület évszázadokon át az alcsíki árucsere meghatározó jelentőségű színterének számított. Szekerek nyikorgása, árusok, nézelődők, vásárlók, áldomásivók zsivaja verte föl a Fiság-táji csendet a hétfői heti piacok, valamint a karácsonyi vásárok és a virág sokadalmak idején. 1820-ban a Conscriptio Czirákyána néven emlegetett úrbéri összeírás idején a szentgyörgyiek és a bánkfalviak megelégedetten vallották, hogy vásár és piac hely500 M. 3. A. 113. 501 M. 3. A. 122. 502 M. 3. A. 118v. 503 M. 2. 118. 195
