Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)

tani, továbbá a sertéseket szorgalmatoson úgy jártatni a makkon, hogy azok víz és szükséges táplálékot kapjanak.

3. Ha a sertés a pásztorok keze alól el veszne, vagy pedig más képpenis kárba menne, de bé bizonyosodván, hogy a pásztorok gondviseletlensége miatt menne kárba, tehát ezen esetbenis felelősek a kár aránt és megfizetni tartoznak.

4. Az esztendősön alól való sertésre, azaz a malaczokra kettőre egy nagy sertésre való bér fog fizettetni.

5. Minden sertésre só pénz fizetődik 3 krajczár váltóba és egy kupa korpa.

6. A sertés felgyűjtés fog történni 7-dikén, a sertések makkolása kezdődik Lesöd havassában, onnan hátra Akioson és Bolondoson keresztül, s egyik helyről a másikra csak a nemes megye elöljárósága hírével fognak át menni és nem más képpen.

A fenn írtak szerént a pásztorok elfogadván a feltételeket, ennek valóságára neveik után keresztet vonnak, s a nemes megye részérőlis alá íratik a fenn írt napon és esztendőben.

Tamás Antal+, Tamás János+, Tála István+, Urus Simon+.

Márton János jegyző, Czikó András, Czikó Imre, Dobondi Josef, Márton István esküit, Csedő Ignátz, Szabó János esküit, Csató Ferentz esküit, Márton Ferentz, Tompos Ferentz, Tánczos Márton jegyző, András István, Nyíró Ádám bíró ”.476

Szinte természetes, hogy a megye havasaiban a makkoltatás a megye által szervezett csordákban történt. Ennek ellenére a XIX. század második felének új szellemű világában előfordult, hogy valaki a megye megkerülésével próbált makkol- tatni a megye erdejében. így cselekedett 1862-ben szentgyörgyi Szőts György, aki 12 sertésből álló családi falkát hajtott illegálisan a megye makkjára. Tettéért pénz- büntetést fizetett.477 478 Ugyancsak 1862-ben a félreeső Kotormány tizes arra vetemedett, hogy a megye közerdejébe saját kis sertéscsordát gyűjtött, „amit a nemes megye nem szenvedett meg". A megye felszólította a kotormányiakat, hogy sertéseiket hajtsák a közcsordába. A tizes lakói büntetéstől félve gyorsan elfogadták a megye ajánlatát.47*

HAVASI KASZÁLÓK ÉS LEGELŐK ÁRENDÁBA ADÁSA

A megye „szénafüvei” a havasokban

Fentebb már szó esett arról, hogy a megye havasaival érintkező területeken rengeteg magánbirtoklású irtáskaszáló terült el a XVI1I-XIX. században. E kaszálók eredete a múlt ködébe veszik. Legtöbbjük talán a XVI-XVII. században formálódott. A XVIII. század második és a XIX. század első felében már régóta létező kaszálóként ismerték.

A magánbirtoklású irtáskaszálók között vagy azok tájékán léteztek olyan „szénafüvek”, amelyeket a XVIII-XIX. században a megye mondhatott magáénak. Ezeket az ismeretlen eredetű kaszálókat a megye rendszerint árendába adta, vagy tartozásait, kötelezettségeit rótta le velük.

476 M. 3. A. 120.

477 M. 3. A. 173.

478 M. 3. B. 195.

189