Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
A következő évben, 1802. július 4-én Szentgyörgy megyéjének gyűlése „engedett” ,, Kászon altízi Sánta Mihály káplárnak száz szál bornát épületnek 1 forint 36 pénzekért",382 383 384 1838. január 13-án született meg a megye alábbi határozata: „Nagy Kászon Fel Tízi gyalogkatona Máté Mojzes és providus Silotyi János eő kegyelmeknek ada Nemes Megyének 10 szál tőkének való fát 4 m. forintokért Bentze nevezetű helyen, oly meg hagyással, hogy ettzerre el készítsék, és hír adás mellett, a Nemes Megyének egy Biztosa előtt ettzerre el vigyék. Ha pedig többet vágnának a vásárlovakon kívül, 12 forintokig megfognak bűntetteim"'.3 3 1846. június 1-jén, a megye nótáriusának feljegyzése szerint, „Nemes Szent György megyéje köz házánál rendi gyűlés alkalmatosságával meg jelenvén Kászon Fel Tízi providus Bandi Joseff, akiis kívánkozván nemes gyülekezetünk előtt száz darabból álló borna és faragni való fákot Nemes Közönségünktől ki használni Bentze száddábol öt darab ezüst húszasokért, az melyeket Nemes Közönségünk előtt tiszta kész pénzül leis olvasa”. m 1843-ban egy kozmási gyalogkatona, András Ignátz kért és kapott jogot 5 magyar forintért arra, hogy Szentgyörgy megyéje havasi erdejében 60 szál bornát kivágjon, és a farönköket szentgyörgyi felügyelet mellett az erdőből kihordja.385 A korábbiaknál nagyobb faeladási akciót hajtott végre Szentgyörgy megyéje 1862 elején. Első lépésként a megye egy bizottságot küldött ki 1862 januárjának első felében az „eladásra” kiszemelt Katorga észokja területére, hogy ott öt kivágandó erdőszakaszt kitáblázzon. A bizottság intenzív terepbejárással elvégezte az öt tábla körülhatárolását. Az emlegetett régi földrajzi nevekre való tekintettel idézem az erdei táblák leírását. „ 1. A táblázás meg kezdődött Fejér víz nyakán, innen bé egyenesen Aklos híd- gyára és itt fel indulva Uz vize árkán egész a Gáli Ferentz ’s részesei fűrészig, innen ki menve az Vak árkon Szén égető pusztájára az él útig. 2. Tábla kezdődik az fűrész aránti Vak ároktol a megnevezett fűrészen fejül levő Vak árokig, küjel az él út, belöl Uz vize. 3. Tábla pedig az elől írt Vak ároktól kezdve a Méj patak tövire be jövő nagy árokig, onnan ki az él útra, belül az Uz vize, küjel az él út az határa. 4. Tábla kezdődik a nagy méj(?)patakra bejövő ároktol a Szőke dombja közepiről bejövő Kút árokig, Uz vize és az él út határa. 5. Tábla pedig kezdődik az írt Kút ároktol fel a Szőke dombja felső szegire, onnan a bé jövő juh hajtásj?) a Sorok élen a volt Botárok fűrészire határoztalott 386 A „kitáblázásra” valószínűleg azért volt szükség, mert a megye vezetői ügy gondolták, hogy a licitálók majd táblánként veszik bérbe a területet. Ezért minden táblának meghatározták az árát. Végülis nem így történt a dolog. 1862. január 27-én a három megjelent kászonimpéri vállalkozó: Bodó József, Márton András, Máté Lajos, együtt és egyben árendálta ki a „kitáblázott” erdőterületet Katorga észokján. 382 M. 2. 113. 383 M. 3. A. 63v. 384 M. 3. A. 96v. 385 M. 3. A. 80v. 386 M. 3. A. 159v. 162
