Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
mellyek közül mostis 2 marha a Mindszenti Közönség kezin van A gyűlés úgy döntött, hogy Szentgyörgy megyéje indítson pert Mindszent ellen. Az 1863. március 3-án tartott megyegyűlés résztvevői kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a pert ismét Mindszent nyerte meg.321 Szentmárton megyéje havasaival hosszú határvonalon érintkeztek Szentgyörgy megyéjének havasai. Ez óhatatlanul határvitákhoz vezetett, különösen Aklos tájékán. A szentmártoniak aklosi birtokháborítása ritkán intéződött el olyan békessége- sen, mint 1794-ben: „Aklos nevű havasunkban az Havas Bírák meg tanálván nemes Szent Mártoni némely becsületes emberek marháját és juhajit in Summa 208, mely hatalmas cselekedetekért meg akarván büntetni, de mivel illy havas... időben, a mint magok valják, nem hatalmasságból hanem kéntelenségböl tartózkodtak meg egy napra Aklosban, melyre nézett az Nemes Megyeis, békesség keresetbe hagyván, meg egyezének úgy, hogy az nagy marhától egy krajczárt, az apró tol egy-egy pénzt fizessenek” - írta Szentgyörgy megyéjének nótáriusa 1794. december 12-én.322 1837-ben Szent Márton megyéjének emberei olyan erdőben aszaltak Aklos területén, amelyet Szentgyörgy megyéje a magáénak hitt. Valóságos metális per kezdődött a két megye között, amely közel két évtizedig eltartott. A peres felek 1854. február 7-én békéitek meg egymással. A Sillatyus nevű terület Szentmárton- Csekefalváé lett. A Bencze patakát jelölték ki határnak a két megye havasai között.323 ERDŐ, ERDŐRONTÁS, ERDŐVÉDELEM, ERDEI HASZONVÉTEL Erdők és havasi irtáskaszálók Csíkszentgyörgy megyéjének több mint 9.000 kataszteri holdas havasát jobbára erdő borította. Némely erdőterületeket bizonyos ideig, a legkülönfélébb okok miatt, más erdőbirtokló közösségek gyakorlatához hasonlóan, Csíkszentgyörgy megyéje is tilalmassá, nyilvánított és a Tilalmas-nak nevezett területekre vonatkozó szigorúbb szabályok szerint kezelt. A tilalmas ellentéte lehetett a megyejegyzőkönyvekben ritkán szabad havas, szabad hely megjelöléssel emlegetett havasi föld. A közösségi birtoklású sűrű erdőket és a szellősebb erdős, fás legelőket a XVIII-XIX. században magánbirtoklású irtáskaszálók tarkították. A legrégibb ma- gánbirtoklású havasi irtáskaszálók múltja a kevés írott emléket hagyó századokba vezet. Föltételezhető, hogy Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva havasaiban ezek az irtott magánbirtokok jobbára a XVI-XVII. században keletkeztek, később pedig folyamatosan bővültek. A XVIII. századra már összefüggő kaszálótömböket is alkottak. Létrejöttük idején még olyan idők jártak, amikor nem vétségnek, hanem megkérdőjelezhetetlen erénynek számított a havasi irtás, a távoli erdős területek arra alkalmas részének kaszálóvá alakítása. A megszaporodott XVIII-XIX. századi forrásokban hiába keresi a kutató a régi irtáskaszálók kialakulásának, létrejöttének 321 M. 3. A. 167v., 175v. 322 M. 2. 96. 323 M. 3. A. 60v., 65v., M. 3. B. 212-21 Ív., 210v-210. 146
