Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
maztak meg Füstös Tamás ellen. Többek között még azt is feltételezték róla, hogy bizalmi emberével, Bálint András nótáriussal együttműködve magához vette a megye protokollumát. Gazdasági érdekeinek megfelelő szövegeket íratott bele, a nem tetsző szövegeket pedig eltüntette a könyvből. Hírek keltek lábra régi írások, „levelek” eltűnéséről is. Kétségtelen, hogy Füstös Tamás nehezen birkózott meg a többször elhalasztott pénzügyi elszámolással. A megye kérésére a számadás lebonyolítását sürgette a határőrkatonai hatóság, a „ negyedik nemes Compagnia Commando ” is. Végül 1831. február 15-én Füstös Tamás ünnepélyesen kiegyezett, „megbékélt” Szentgyörgy megyéjével. A volt havasbíró, korábban jóval többre becsült tartozásai fejében négy részletben 100 R. forintot fizetett a megye kasszájába.258 A határbíró Szentgyörgy megyéjének a XIX. század első felében valószínűleg voltak határpásztorai, akiknek vezetőjét, vagy falvankénti vezetőit határbírónak nevezték.259 * A megye határbíróiról végtelenül kevés szó esett a megye irataiban és jegyzőkönyveiben. A határozatok végén sorakozó aláírások között néha előfordult olyan név is, amelyet határbírónak, határ inspektornak nevezett személy viselt. Ilyen tisztségviselő volt például 1817-ben „Bors Ádám határ inspector”, 1831-ben „Tobi Antal Határ Bíró ”, 1850-ben „ Bálint Benedek fő határ bíró ”.26() Valamilyen különös ok miatt a megye jegyzői időnként összekeverték a határbírót a havasbíróval.261 Valószínűleg azért történhetett ez a szótévesztés, mert a határbírák nem csak az alsó, mezei határban, hanem a havasokban is tevékenykedtek. 1840-ben a megye gyűlése elmarasztalta a határbírákat és egy viszonylag részletes határozatban szabályozta tevékenységüket: „A folyó 1840-dik évben januárius 11-dik napján Nemes Szent György Megyéjének közönséges gyűlése tartatván, azon az okon, hogy a két Falubeli Határ Pásztorok gyalogkatona Kánya István és gyalogkatona Keresztes Antal eő kegyelmek nem annualvan az Fő Bíró Basa János eö kegyelme parantsolatyanak és nem akarván a ’ Nemes Megye Erdejét védelmezni és őrizni, azon akaratosságik az Határ Bíráknak az mostani gyűlésben nem hagyattatott helyben s meg újítatott Közönségünk áltoll, hogy mind erdőn és mezőn tartsák kötelességeknek az Határ Bírák az határt védelmezni, mert ha aztot nem cselekednék, abban az esetben az jurisdictio beli Tiszt urak áltolis reá fognak szorí- tatni, és a Nemes Megye az vigyázatlanságik miatt történhető Kárt fogja az Határ Bírókon pretendálni ”262 1823-ban a határbírókat megintette a megye elöljárósága a havasi kártételek elnézése, elhallgatása miatt.263 258 259 260 261 262 263 M. 3. A. 27-27V. — 28-28v. -29., 32v. Vö.: a köröndi XX. századi határpásztorokkal és határbíróval: BARTH János 2006/c. 16-19. M. 3.B. 268v., M. 3. A. 12., llOv. M. 2. 90., 117. M. 3. A. 71v. M. 3. A. 9v. 126
