Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
Megye... telyes számmal egybe lévén gyűlve, mely alkalmatossággal... az oh Fő havas Bíró Basa János eő kegyelme helyébe számadaltatása után választott Szent Györgyi Ambrus Dániel fő havas Bírónak, Megye Notariussának pedig Bánkfalvi Tamás Ferencz eő Kegyelmek, kikis Hivatalok folytatásának meg erösíttése végett... a Fő Tisztelendő Fő Esperest, Tankó Albert Méltóságos Úr által hit általis beiktat- tattak, oly meghatározással, hogy a Nemes Megyének minden pereire figyelemmel legyenek, s midőn szükséges lépéseket teendenek, napi számba a Fő havas Bíró fog kapni egy német forintot váltóban, a Megye Nótáriussá pedig ötven Krajtzárokat, ezen kívül mindeniknek fizetése öt német forint váltóba Esztendőre. Valamint a mostani oskola mester Nemes Tompos Gábor Úr megye esküttye helyébe választatott Szent Györgyi Tekéntetes Tompos István Úr Esküttnek”.191 A megyebíró A tisztségnév tág és szűk jelentése A megyebíró tisztségnév többes számának, a megyebírák kifejezésnek a koraújkori és az újkori évszázadokban, különösen a XVII. században, Erdély-szerte volt egy tágabb és egy szűkebb értelme. A tágabb értelem visszaszorulóban volt, ritkán fordult elő. A megyebírák (judices ecclesiarum)197 198 kifejezés némely szövegekben nem kettő, vagy kettőnél több konkrét megyebírót jelöl, hanem valamely megye elöljáróit jelenti általában. Ilyen esetekben a megyebírák megnevezés a szóban forgó megye tényleges megyebíróira, szentegyházfiaira, hűtőseire egyaránt vonatkozik. Mindazokra, akik döntenek a megye gazdasági, intézményfenntartó, erkölcsi fegyelmező ügyeiben. A marosszéki katolikusok számára alkotott 1657. évi végzésekben a megye bírái fogalma a tényleges megyebírókon kívül az egyházfiaira is kiterjedt.199 A tágan értelmezett megyebírák kifejezés használata megfigyelhető a megye nótáriusának egyik 1831. évi, tehát kései protokollumkönyvi bejegyzésében: „A nemes megye választott Bírákot, kiknek kötelességek magokot tisztán és tökéletesen viseljék... kikis a következendő nemes megye gyűlésére köteleztetnek úgy elé jönni, hogy ekkor hűtőt tegyenek”.200 A szöveg közepén a nótárius név szerint felsorolt 12 személyt: hatot Szentgyörgyről, hatot Bánkfalváról. Ok voltak a megválasztott bírák. A protokollum következő lapjain többségük megtalálható, mint „megye hűtőse”. A megyebíró a szűkebb, de az idő haladtával csaknem kizárólagossá vált értelmezés szerint az egyházközség szerepű megye tényleges világi vezetőjének számított az újkori Erdélyben. Ha több falut foglalt magába a megye, több megyebíró is működött az egyházközség területén. Közülük egy viselte a főmegyebíró címet. O az egész megyét irányította és képviselte. 197 M. 3. A. 76v.-77. 198 VESZÉLY Károly 1860. 54. 199 VESZÉLY Károly 1860. 34-35. 200 M. 3. A. 36. 105
