Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
Szent György részéről: Czikó Ferentz, György Joseph, Czikó László, Illyés Ferentz, Kasza Zsigmondi, Kánya Mátyás, Csedő Mihály. Bánkfalva részéről: Keresztes Tamás, Péter János, Domokos János, Koncsag Zsig- mond, Bene Antal’’.'92 1819. március 5. „Szent Györgyi Texe András Megye Esküttye, Odavaló Csedő Mihály Megye Esküttye, Odavaló Kánya Mátyás Megye Esküttye, Odavaló Lacz János havas Bíró, Odavaló Péter András vásár Bíró, Kotormányi Benedek Ferencz Megye Esküttye Bánkfalvi Péter János Megye Esküttye, Odavaló Péter Joseph Megye Esküttye, Odavaló Antal Ferencz Conservator, Odavaló Szabó Joseph Nemes Személy, Megye Esküttye, havas Bíró, Odavaló Szabó Miklós Nemes Személy, Odavaló Balás Joseph, Odavaló Gergely István Vice Megye Bíró ”.* 193 Fő Megye Bíró Bálint György, Bálint András Megye Nótáriusa 1830. december 14. „ Kovács Mihály fő Havas Bíró Kasza András fő Megye Bíró Madár Mojzes Konservator Szabó József nemes, esküit, Ványolós Ignátz Esküit, Bálint András, Balás Gáli falu nótáriusa, Gáli András Esküit, Kasza János Esküit, Keresztes Ferentz Esküit, Basa János Esküit, Gáli János Esküit, Czikó György Esküit, Sándor István Falus Bíró, Csedő Ferentz Falus Bíró, Máté Mihály Esküit, Bálint Ignátz vice megye Bíró, Márton István Esküit, Tamás Péter, Balás Ferentz, Péter Josef Vásár Bíró, Imre Sigmond, Tobi Antal Határ bíró, Bállá Bálint Esküit, Providus Túlit Antal Esküit, Keresztes György, Füstös Tamás nemes, Bene Ferentz”.194 Az erdélyi római katolikus püspökség és az erdélyi magyar katolikus plébániák XVII-XVIII-XIX. századi írott dokumentumai arról tanúskodnak, hogy a megye tisztségviselőinek sorában a rangbéli első helyet a megyebíró, illetve több megyebíró esetén, a főmegyebíró foglalta el. Általánosságban nem kivétel ez alól Szentgyörgy megyéje sem. Ámbár egy bizonyos korszakban, a XIX. század első felében, a havasbirtoklás és a vásárszervezések csúcsán, a szentgyörgyi főmegyebíró kissé háttérbe szorult a gazdasági tevékenységet kézben tartó fohavasbíróval szemben. A megye gazdaságszervezési feladatainak túlburjánzása mellett talán emberi tényezők is hozzájárultak a változáshoz. Egy nagyralátó, nagyakaratú, erőszakos modorú, örökké tevékenykedő fohavasbíró és egy jámborabb, visszafogottabb mentalitású főmegyebíró együttes ténykedése elősegíthette a szerepnövekedést és a szerepcsökkenést. Mindenesetre, a XIX. század első felében a megye gyűléseinek többségét a fohavasbíró hívta össze. A határozatok végén a fohavasbíró neve sok esetben előbb 192 193 194 M. 8. 337/1803. M. 3. A. 5. M. 3. A. 24. 103
