Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Silling Léda: Fémofferek Baján
lyent maga Mária visel a kegyképen. A karján ülő Kisjézus fejét szintén diadém díszíti. Ezek az ezüst tárgyak is hálatárgyak. Baján, eredeti helyükön, máshol ma már nem találhatunk offereket. A szokás, a tárgyak készítése a Türr István Múzeum gyűjteménye alapján azonban jól vizsgálható. A múzeum gyűjteményében ezüstofferek, fából és kőből készült viaszoffer öntőformák és ötvös szerszámok is vannak. FÉMOFFEREK A TÜRR ISTVÁN MÚZEUM NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYÉBEN A Türr István Múzeum néprajzi gyűjteményébe 1958-ban kerültek fém hálatárgyak a bejöveteli napló szerint egytől-egyig Bajáról. Sólymos Ede múzeumigazgató fő gyűjtési tevékenysége, a népi halászat kutatása mellett a bajai kismesterek tevékenységének dokumentálását, a kézműves tárgyi emlékanyag megmentését is fontosnak tartotta.18 Kutatómunkája eredményeként több ötvösmester szerszámkészlete, mézesbábos műhely munkaeszköze a múzeumi gyűjteményt gyarapítja. A bajai mézesbábosoktól gyűjtött ütőfák között szerencsére fából készült offer öntőformák is fellelhetőek. A mézeskalács készítő mesterek ugyanis rendszeresen megjelentek portékáikkal a helyi vásárokon, de felkeresték a környék búcsújáró helyeit is, ahol a viasz hálatárgyakat értékesíthették.19 A néprajzi gyűjtemény anyagába beleltározott fa offer öntőformákat Rácz Jenő bajai mézesbábos használta.20 Ezek a fából faragott tárgyak korban megelőzték a hasonló fémből készült változatokat. Ezek az öntőformák két részből állnak. A mézeskalács süteményektől eltérően ezek a tárgyak háromdimenziósak, ezért kellett a két egymásba illeszkedő rész. Miután egymásba illesztették őket, aljukon egy rés látható, amin keresztül a két egymásba illesztett fél közé az olvasztott viaszt, parafini be lehetett önteni. Eddig csak fából készített ilyen offer öntőformákat találtunk. Zomborban a mézesbábos család birtokában és a Városi Múzeumban, Flódságon pedig a múzeumi gyűjteményben láthatunk ilyeneket. Kőből készült változatokról azonban eddig sehol sem adtak hírt. A Türr István Múzeum gyűjteményében 1961 óta három ilyent őriznek. Ezekből ház, kéz és lábformát lehetett kiönteni. Az említett formák a leggyakoribb előfordulási formái az offereknek. Ezzel magyarázható, hogy éppen ezeket készítették el tartósabb anyagból. A bajai múzeumban 26 fém figurális offert találhatunk. Néhány közülük jelenleg a helytörténeti állandó tárlaton látható. Ezek a hálatárgyak, valamint a korábbi kisebbségkutató konferencia előadásai adtak motivációt mostani kutatásomhoz. Az első ilyen tárgyakat, ahogyan az a ferences háztörténetből kiderült, a XVIII. század folyamán készítették bajai, vagy a város környéken dolgozó ötvös mesterek. A múzeum gyűjteményébe a tárgyak a ferences templomból kerültek, így pontosan tudjuk, hogy a XIX. század közepi nagy bajai tűzvész után készültek. Reményeim szerint a háztörténet 1840 utáni kötetének megjelentetése további pontos adatokkal szolgál majd az offerek adományozóiról és az adományozás indokáról. 18 P. SZOJKA Emese 1989. 62. 19 BELLOSICS Bálint 1908. 98. 20 Türr István Múzeum Néprajzi Gyűjteménye 61.267.77. - 61.267.91. ltsz. 94
