Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)

Székelnyé Kőrösi Ilona: A cigányság a helyi társadalomban - XX. századi tendenciák

Helyzetük javításához azonban sok esetben az asszimiláción, a beolvadáson keresztül vezetett az út, ami az önazonosság, az identitás elvesztésével járt együtt. Az identitás alapfeltételeihez tartozik a kultúra és a hagyományok megléte, saját hagyományaik őrzése.

A hagyományos értékrendek a cigányság körében is felbomlóban vannak. Sokan sajnálják a régi cigány önigazgatás megszüntetését, a vajda, a cigánybíró intézményének elmúlását. Kecskeméten még az 1950-es években is választottak cigánybírót, aki a városi tanácstól díjazást kapott, eljárt a cigányvárosiak ügyes-bajos dolgaiban, nagyobb hatása és tekintélye volt, mint jelenleg a kisebbségi önkormányzati képviselőknek.

AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

Napjainkban a cigányság és a helyi társadalom viszonyát az a tény határozza meg, hogy a cigány lakosság lélekszámának gyors ütemű gyarapodásával párhuzamosan nem nagyobb, hanem egyre kisebb arányban tudja kivenni a részét a társadalmi munkamegosztásból. A munkanélküliség az egész társadalmat sújtja, de a cigány munkavállalókat fokozottabban: az általuk hajdanában kiválóan művelt mesterségekre ma már nincs szükség, iskolázatlanságuk egyértelműen hátrányt jelent. A társadalmi munkamegosztásból való kimaradás nem csupán anyagi kérdés. A hajdani jellemző foglalkozások apáról-fiúra öröklődtek, a mesterség csínját-bínját a családban, a spontán belenevelődés, munkára szoktatás során sajátították el. A munkanélküliek körében egy idő után elveszik a minta, a munkát végző család modellje, a munkaszervezéssel, időbeosztással, szabályokkal járó mindennapi életmodell, és ez óhatatlanul a környezettel való konfliktushoz is vezet. A munka világából kiszorulva a segélyek és a magas családtámogatás jelentette a mindennapi megélhetés alapját. Napjainkban folyik annak a stratégiának a kidolgozása, amely teljesítményhez, munkához, feltételekhez köti a juttatásokat.12 I

12 A szemléletváltásban, az új szocializációban, a cigánypasztorációban jelentős szerepet vállaltak egyházi személyek és cigány értelmiségiek is. Lásd pl.: Székely János: A templomban a cigányság is leljen otthonra. Magyar Kurír 2011. febr.5.; Forgács István: Ez az ország pozitívan akar csalódni a cigányokban. Magyar Kurír 2011.dec. 12.

31

r

I