Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Klamár Zoltán: "Szedte ám a szedem oszamot!" Élethelyzetek és nyelvi kontaktusok Észak-Bácskában
amerikai film szerb címének fordítása is: Bal na vodi! A plakáton a következőképpen magyarították a címet: A bálna vezet! A helyhatározós szerb nyelvi szerkezetet összeolvasták a főnévvel, abból lett a bálna, majd a helyhatározót vodi - vízen igeként értelmezték: voditi nekoga - vezetni valakit. így vált teljessé a ferdítés. Természetesen mindig úgy mesélik ezeket a történeteket, mintha azok csak a szomszéd városban, faluban eshettek volna meg. Fejezzük be példáink sorát egy történettel, amely a nyelvtudás hiányát mutatja! Papp György említ egy nemesmiliticsi anekdotát, mi szerint egy magyar ember bement a szerbek báljára, amit azok provokációnak vettek és jól megverték. A verekedés hevében az egyik szerb azt ordította, hogy: Ubijte ga! A szenvedő alany meg úgy mesélte, hogy nyilván rosszul járt volna, ha a verőkre nem kiabál rá egyik társuk. Mit kiabált? - kérdezték tőle. Hát azt, hogy ubijte ga! (Öljétek meg!)27 Példáinkból tehát nem nyert igazolást az: Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy! szólás igazsága. Az azonban igen, hogy a közösség nyelvhasználati gyakorlata szerves része a lokális kulturális emlékezettárnak.28 Utóbbi viszont az önazonosság felépítéséhez elengedhetetlenül fontos információkat tartalmaz. Ezért beszélnek a bácskai magyarok „júgó magyarok”-ról, vagy vajdasági magyarokról. Érzik, hogy van egy fejlődési szakasz a kultúrájukban, ami valamilyen módon különbözik az anyaországi magyarokétól és ennek a különbözőségnek a fenti jelzős szerkezetekkel adnak nyomatékot. Valójában erről szólt Trianon után az egész XX. század és úgy tűnik, hogy a XXI. században sem lesz mindez másképpen. Végül, azt kell mondanunk, hogy egyet értünk Silling István megállapításával, mi szerint a társadalmi környezet nyelveként számon tartott szerb nyelv, nyelvi hatása a tömbmagyarságra, illetve az abszolút magyar többségű települések nyelvhasználatára még az ezredforduló utáni években sincs nagyobb hatással, hiszen a nyelvi környezet, a sajtó, és az iskola anyanyelvhasználata jelentős ellensúlyt képez.29 Sőt, a műsorszórás változása okán - a kábeltelevíziók sok esetben tíznél is több magyar adást kínálnak -, már a vajdasági magyarok lokális köznyelvébe is beszüremkednek az angol-amerikai nyelvi hatások. Kérdés, hogyan reagál erre az élő nyelv? Lesznek-e, a következő felnövekvő generációk nyelvében újabb nyelvi játékok, szólások és szóláshasonlatok angol és magyar szavakból... Vajon a nyelvi makaronikum tovább bővül-e, vagy marad a korábbi, a fentiekben bemutatott szinten?! 27 PAPP György 2004. 128. 28 Vö.: HOPPÁL Mihály 2002. 125. 29 SILLING István 2007. 53. 118
