Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában

ROSTA SZABOLCS: ÚJ EREDiMÉNYEK A KUNOK DUNA-TISZA KÖZI SZÁLLÁSTERÜLETÉNEK KUTATÁSÁBAN de akár a helytörténeti utalások mozaikjaiból kirakható képet.

3<

) Az 1920-as években Papp László a középkori Ágasegyháza településének ásatása során, kétosztatú házakban kályhaszemes kemencéket hozott felszínre.

4

0 Ágasegyházának erős kun hatásokat tükröző 14-15. századi temetőjét, Szabó Kálmán 1936-os ásatása a mai napig meghatározóvá tette a kunkutatás számára.

4

1 A leletanyagnak sajnos csak részleges leírását ismerjük, az anyag és az ásatás dokumentációja elpusztult a II. világháborúban. A templom körüli temető sírjainak legnagyobb részében Nagy Lajos dénárjai voltak helyezve halotti obulusként a szemre, szájra, az egyik temetkezés jobb kezénél 200 darab dénár volt mellékletként. Több esetben gyöngyös tarsolyt tettek a jobb kézhez, de további archaikus kun jellegű emlékeknek tartjuk az előkerült ráhúzott lemezgömbös fülbevalókat is. Az ásatás kiemelkedő lelete volt egy limoges-i utánzat aranyozott Mária-szobrocska, és egy imakönyvcsat „St. Maria or a pro'" gótikus felirattal.

42 A feltárás helyszíne szerepel Szabó Kálmán sematikus térképmellékletén. Ennek ellenére a lelőhely pontos megjelölése és a későbbiek során is elmaradt beazonosítása folytán. Ágasegyháza középkori települése régészetileg azonosítatlan lelőhelynek minősült. A helyszín beazonosításában elsőrangú segítséget jelentettek a katonai térképek. Az I. katonai felmérésen jelzett ,Ago/segy Haz alte Kirch" még álló templomromot jelöl. (13. kép) A II. katonai felmérésen már csak földrajzi névként, „ Templom Halom" szerepel. (14. kép) A térképek azt mutatják, hogy a templom maradványait valamikor a 18-19. század fordulóján hordják szét. Ezt alátámasztja Izsák város helytörténeti hagyománya is, mely szerint a középkori izsáki körtemplom és az ágasegyházi romtemplom köveit felhasználva építették fel az izsákiak új egyházukat 1801-ben. 3 '

l

) Kiskunmajsa déli határán, földrajzi névként szintén mutatkozik Ágasegyháza. Jelen fejezetben, az ezzel kapcsolatos kérdésekkel nem foglalkozunk. 4

0 PAPP 1931, 150. 4

1 SZABÓ 1938.: HATHÁZI 2000, 249. 4

2 SZABÓ 1938, 36., 40-50. 4

3 TETÉZI 2008, 11. 2008-ban a georeferált I. és II. katonai felmérés jelölései alapján került sor a terepbejárásra és a helyszín hitelesítésére. A középkori település tökéletesen illeszkedik a domborzati viszonyokhoz, a 105 m magasságvonal felett az egyöntetűen jelentkezik. Közel 1000 méter hosszan követi a környezetéből 2^1 méter magasan kiemelkedő északnyugat-délkelet irányú dombhát vonalait. Az I. katonai felmérés még a földnyelvet körülölelő tavat jelez. A II. katonai felmérésen ez a vízállás már nagyobbrészt csak mocsárként van jelölve. Ma mélyebb fekvésű legelő övezi a kérdéses területet. A szisztematikus terepbejárás során gyűjtött leletanyag szerint klasszikus Áipád-kori előzménnyel a település nem rendelkezik, csak a 13-16. század között volt lakott. A lelőhely kétséget kizáróan azonosítható a középkori forrásokban szereplő Ágasegyháza faluval. (15. kép) Egy helytörténeti adat szerint a tatárjárás után a kun település beköltözött az ún. Karazsia szigetre.

4

4 Ez a földrajzi név a helyi hagyományon kívül ma már sehol sem lelhető fel, mindenesetre kun eredete valószínű. Ennek révén újabb adalékkal bővül kun nyelvemlékeink száma, egyúttal felvetve azokat a problémákat, melyeket az idő múlása jelent a csak a szájhagyomány útján fennmaradt kun nyelvemlékeink esetében. A történeti források a környező kiskunsági területekhez képest meglepő bőséget mutatnak Ágasegyháza kapcsán. Éppen a nemesi magánbirtokká alakított, a Halas-szék szervezetébe így be sem kerülő Ágasegyháza az első említett, kunokhoz kapcsolható település a Csertánok területén.

45 1353. március 1-én, a Csertán nemzetségbéli kunok kapitánya (Kar/a) János, ki fia volt Karla fia Istvánnak, a Kecskeméthez közel eső, régóta lakosság nélküli, összedőlt templomú királyi birtok Agaseghaz falut, szolgálataiért kapja meg I. Nagy Lajos királytól. A beiktatási eljárást a szokott módon, határjárás eszközlése mellett kellett megtartani.

4

6 Lényeges az 1359. augusztus I5-én kelt forrás, melyben Karla János kun kapitány ágasegyházi 4

4 CSŐSZ 1974, 17. 4

5 HATHÁZI 2000, 249. 4

6 GYÁRFÁS 111, 487. 185