Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Hatházi Gábor: A déli Kiskunság 14-15. századi kincsleletei és azok lehetséges kun vonatkozásai

„KUN-KÉP" A MAGYARORSZÁGI KUNOK HAGYATÉKA királyi környezetben tartózkodó, s folyamatosan országos föméltóságokat betöltő Garaiak vidéki, főként szerémségi birtoktömbjei és kincseik őrzésére szolgáló központi rezidenciái (pl. a ma Horvátországhoz tartozó Valkó megyei Gara vár és a Körös megyei Darnóc), vagy egyéb szolgálati helyei (pl. a macsói bánság) meglehetősen nagy távolságra estek Kelebia térségétől.

2

5 A család vagyoni helyzete szintén nem támogatja e feltételezést. A Garaiak — beleértve a nádori ág vagyonát is — 16 várukkal, 10 kastélyukkal, 700 mezővárosukkal és falujukkal a kincs földbe rejtése köriili évtizedekben az ország 10 leggazdagabb családja közé számítottak. Amennyiben csak Pál bán közvetlen leszármazottait, a család háttérbe szorult ágát vizsgáljuk, a kép akkor is világos: 1449-ben Pál dédunokája, Dezső macsói bán birtoktömegét 2000 jobbágyportára becsülték.

26 Kelebián ezzel szemben csupán egy alig 60 dkgot(!) nyomó ezüstkincs áll, melynek mennyisége és minősége láthatóan messze elmarad a vélt tulajdonosok magas társadalmi pozíciójától és anyagi helyzetétől.

2 Mindezt a kor írott forrásai — főként vábbi adatok Engel Pál: Magyar Középkori Adattár: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. (ENGEL 1996,

1—II. elektronikus változata) és Középkori magyar genealógia - címmel, CD formában megjelent művében. ? Természetesen a Garaiak története sem volt mentes — az akár kincsrejtéssel is együtt járó — véres és tragikus eseményektől, mint amilyenre a már hivatkozott, s Kelebiától igen nagy távolságra eső Gara vár közelében, 1386-ban került sor. Erzsébet anyakirályné és Mária királynő menekítése alkalmával, az őket ért rajtaütés során a lázadó Horvátiak a család férfi tagjait szinte írmagig kiirtották. KRISTÓ 1992, 213-215., 253-254. 2

6 Vö. 20. jegyz., továbbá ENGEL 1987,1. 416. Jellemző a család ingó vagyonára, hogy 1393-ban ifjabb Garai Miklós nádor húga — csupán özvegyi hagyatékként — 16 ezer arany Ft készpénz birtokosa volt. MM 1987,

1. 119. Dezső fia János már említett 2000 jobbágyportányi birtoktömegébe értették még Gara várát is, egy hozzá tartozó fa castellummal és mezővárossal, mely heti vásárral is rendelkezett, és a Szent Margit domonkos kolostort. Dl 14227.; ENGEL 1987, I. 416. Kós asszony, Nekcsei Demeter, Károly Róbert „pénzügyminiszterének" lányaként hasonlóan jelentős anyagiakkal rendelkezhetett. 2 Az adatok összegzése a Garai-probléma kritikájával összefüggésben: HATHÁZI 2004, 148. (különösen 1023.j.); 2005, 132-136. a Garaiak szintje alatt élő társadalmi rétegek vagyoni helyzetére világító, gyakran a kelebiai tárgyak sokszorosát érő nemesfém edényekre, ékszerekre és a készpénz vagyonra is kitérő hagyatéki leltárak, hatalmaskodási periratok — már önmagukban is plasztikusan jelzik.

2

S Ettől sem függetlenül elegendő röviden utalni a kelebiai együttes igen kopott, sérült, hiányos vagy többször javított tárgyainak nagy számára, a csupán ezüst tartalma miatt is megőrzött töredékekre, az ezüst szalag darabkájára, vagy az üvegmázas gyöngysorra. Hasonlóan sokatmondó még a legszebb darabok „távolsága" is az Anjou-kori udvari művészet Garaiakat is megillető luxusától, melyre a havasalföldi fejedelmek Curtea di Arges-i temetkezéseinek leletei vagy az Aachen-i kincs magyar vonatkozású ékességei mutatnak rá. (11. kép 7-8.)

29 Mindezt külön is aláhúzza, hogy a kelebiai kincs számos darabja — különösen a sasos, illetőleg karéjos keretbe foglalt sárkánnyal díszített préselt veret-párok (12. kép 9-11.), lemezfejes gyűrűk, bepréselt előlappal díszített „lencse"- és „féllencse"-alakú gombok, egyszerű vagy csörgős pitykegombok stb. (10. kép 1-7.) — alacsonyabb néprétegek számára készült városi-mezővárosi tömegtermékként ítélhető meg, melyek pontos 2

8 Már Parádi Nándor felhívja a figyelmet a vagyonos felső jobbágyi rétegek 10-100 Ft közt szóródó gazdasági ügyleteire és hagyatékaira. PARÁDI 1963, 220. Ugyanezt hangsúlyozza KUBINYI 1985, 225. Igen tanulságosak e tekintetben a hatalmaskodások kártételei is (pl. paraszti háztartások ruhaneműi, piacra vitt értékek stb.), u.o. 222-223. Már a polgárok kincsgyüjtésére világítanak rá Tamás nyitrai molnármester 1429-ben a pálosok Keresztelő Szent János kolostorára hagyományozott javai. (Dl 12045.; HATHÁZI 2005, 102.) A jómódú középbirtokosok kincsállományára jó példákat nyújtanak a kb. 170 birtokot, több száz Ft-nyi állandó forgalomban lévő készpénztömeg tulajdonló Becseiek, osztozkodás, hatalmaskodás kapcsán keletkezett források tekintetében egyaránt. A vonatkozó adatokat összefoglalja: HATHÁZI 2005, 135-136. A különböző társadalmi csoportok kincsjellegű javaira bőséges gyűjtés: ZSÁMBEKY 1983, 120-121. A főúri háztartások, s ezen belül a kincsjellegű javakra: KUBINYI 1985,633.; 1990,58-60. 2

9 MŰVÉSZET 1982, 91-94., 107-108., Kat. 14., 5-6.t.; MM 1987, 225-226., 229-230. és 789-790., 792-793. kép.; DUMITRIU 2001, 119-121., Taf. 28-32., Abb. 9-10.; SIGISMUNDUS 2006, 87-92. 72