Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Fodor István: A sírszobrok szerepe a kunok halottas szokásaiban

FODOR ISTVÁN: A SÍRSZOBROK SZEREPE A KUNOK HALOTTAS SZOKÁSAIBAN említhetjük továbbá, hogy a szobrokat — lett légyenek azok kőből vagy fából — minden bizonynyal még maguk a kunok összetörték, vagy eltemették. Az áldozóhelyeknek három fő típusa különíthető el: a gödörbe állított szobrokkal jellemezhető típus; a felszínen kialakított áldozóhely és végül a tetővel ellátott emlékhely. Ma még nehezen magyarázható e variánsok egykori szerepe és funkciója. A szakirodalomban felmerült, hogy e típusok az egykori kun társadalom különböző rangú csoportjai számára készültek.

2" E feltevés mindenképpen jogos, ám beigazolni az eddigi régészeti leletek alapján lehetetlen. Annyi azonban mindenképpen bizton elmondható, hogy az emberáldozattal kísért halotti emlékünnepek csak a társadalom vezetőinek jártak ki. Ma még nehezen válaszolható meg az a kérdés is, hogy amennyiben az áldozóhelyeken lévő szobrokat még maguk a kunok semmisítették meg, hogyan maradtak meg épségben a szobrok százai egészen a 18-19. századig. Ezeknek a faragványoknak más szerepük lehetett, vagy — ami jóval valószínűbb — voltak olyan emlékhelyek is, ahol a szobrokat nem tették tönkre? Magam úgy vélem, ez utóbbi feltevés járhat közelebb az igazsághoz. A számos, ma még nyitott kérdésre bizonyára — legalábbis részben — választ adnak majd az eljövendő, alapos megfigyeléssel kísért régészeti feltárások. Némely probléma megértéséhez azonban alighanem az is hozzásegíthet bennünket, ha megkíséreljük megérteni az egykori áldozóhelyek megépítésének célját, amire számos kísérlet történt.

2'' Magam azoknak a nézetét osztom, akik úgy vélik: ezekben az építményekben — ugyanúgy, mint a belső-ázsiai türk áldozóhelyeken

2 — azokat a halotti emlékünnepeket ülték meg, ahol hitük szerint maga az elhunyt (pontosabban annak szabad lelke) is részt vett, néki hoztak áldozatokat, ő is evett-ivott a földi rokonsággal és barátokkal. Ehhez csatlakozva magam úgy vélem, a régi tür2

5 GUGUEV-MIROSINA 2002, 61. 2

6 Áttekintésüket Id. NAROZSNIJ 2003, 252., 270. 2

7 Vő. FODOR 1970.; VOJTOV 1996.; GORBUNOVTYISKIN-ERDENEBAATAR 2007. 2

8 (Ld. KUBARJOV 1981, 76.; GURKIN 1998, 35-36, további irodalommal.) köknél és kunoknál — de számos más steppei népnél is — általános lehetett az a kettős lélekhit, amelyet a kiváló észt vallástörténész, Ivar Paulson figyelt meg Észak-Eurázsia népeinek hitvilágában.

2

9 Eszerint az embernek két lelke van, a testiélek, amely a mellüregben lakik s addig él, amíg az ember lélegzik (ezért „lélegzet-lélek"-nek is nevezik), a másik pedig a szabad lélek, vagy árnyéklélek, amely a fejben tanyázik, s álom alkalmával el is hagyhatja a testet. Ez a lélek nem enyészik el a test halálakor, hanem egy ideig még tovább él a földön, a rokonok körében, felügyel arra, hogy a halottat méltóképpen búcsúztassák el, emlékének gondját viseljék. Ha ezt nem teszik az élők. akkor bosszút áll, szerencsétlenséget hoz a családra, álmukban visszajár, kísért. E hiedelem nyomai máig fellelhetők egyes közép- és belső ázsiai népeknél. Ott a férj halála után az özvegy elkészíti a halott bábúját, vagy ruháját egy lándzsára aggatja fel, amit a sátor közepébe tűznek. A bábú helyet kap az asztalnál étkezéskor, éjjel az özvegy ágyába teszik. Ez tehát a halott szabad lelkének burka, amely egy ideig őt helyettesíti az élők között. Ennek neve a török népek körében tul, ami özvegyet jelent. Bizonyos idő (általában egy év) eltelte után ülik meg a legfontosabb halotti emlékünnepet, a nagyszámú rokonság, barátok és ismerősök részvételével. Ekkor búcsúznak el végleg a halottól, felöltöztetett lándzsáját, vagy bábúját összetörik és elégetik, vagy kiviszik a temetőbe s a sír földjébe szúrják a lándzsát, a halomba beássák a bábút. Ekkortól megszűnik a gyász, hitük szerint a halott árnyéklelke is követi a testet a másvilágra. '" Magam úgy vélem, hogy a sírszobrok a belsőázsiai türköknél és a kelet-európai kunoknál a tul szerepét töltötték be, tehát az elhunyt árnyékleikének burkai voltak.

1

1 Ennek van néhány régészeti 2

9 PAULSON 1958, 213-314. E hitnek a honfoglaló magyarságnál meglévő nyomairól Id. DIENES 1978.; 1978a. 3

0 Részletesebben ld. FODOR 2009. 3

1 A belső-ázsiai türk és a kun áldozóhelyek közt azonban van egy igen lényeges különbség: női szobrok csak a kunoknál fordulnak elő, ami talán itt a nők társadalomban betöltött jelentősebb szerepével magyarázható. Ugyanez a különbség figyelhető meg a néprajzi megfigyelésekből ismert tul és a kun szobrok között is, hiszen tult csak a halott férfiaknak készítenek. 53