Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Gallina Zsolt-Varga Sándor: 14-15. századi templom körüli temető feltárása Kiskunhalas-Katolikus temető. Kápolnahelyen (Előzetes beszámoló a 2005. és 2007. évben végzett feltárásokról)
GALLINA ZSOLT-VARGA SÁNDOR: 14-15. SZÁZADI TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐ FELTÁRÁSA KISKUNHALAS-KATOLIKUS TEMETŐ, KÁPOLNAHELYEN 258. számú sírban nyugvó csontváz, miután a sírból mellékletként 3 db pénzérme került elő. Ezek közül kettő II. Albrecht (1330-1358) pfenningje, 1" míg egy I. Lajos (1342-1382) dénárja. 2" A pénzek és részben az itt elhelyezkedő többi sír ékszerei, mellékletei alapján tehát a templom átépítésével nem számolhatunk a 14. század első kétharmadában. A templom átépítésének, megnövelésének okára szintén találhatunk adatokat az írott forrásokban. A király közbenjárása révén ugyanis 1390-ben IX. Bonifác pápa búcsújáró hellyé nyilvánította a kalocsai egyházmegyéhez tartozó Halast. 2 1 Ez a templom bővítésének közvetlen oka is lehetett. Ezzel összefüggésben a 14. század második felétől Halas esetében egy kisebb népességnövekedéssel is számolhatunk, aminek eredményeként a század végétől. 1396-tól Halas a forrásokban mint mezőváros jelenik meg. Ez utóbbi tény is eredményezhette a templom méretének növelését, átépítését. A templom pusztulása és temetőjének felhagyása jelen ismereteink szerint nem határozható meg egyértelműen. Wicker Erika Révész György régészeti feljegyzései alapján a lelőhelyről előkerült pénzérmék felsorolásánál megemlít egy I. Rudolf (1576-1608) uralkodása alatt vert pénzt is. 2 2 Ezt az adatot vette át Gallina Zsolt, aki 1999-es dolgozatában a Kiskunhalas környékén található Árpádkori és középkori templomos helyeket gyűjtötte össze.-' Ezt követően Hatházi Gábor szintén ezekre az adatokra támaszkodva a lelőhelyet a 15-16. századra keltezte.4 Véleménye szerint a középkori Halast alkotó lelőhelyek (Templomhegy, Kápolnahely, Tabán) közül Kápolnahely faluját az 1566-os pusztítást követően az 1569. évi visszatelepüléskor még használatba vették. A tizenötéves háború pusztításai és főként az 1596. év hadjárata során azonban ez a városrész is végleg elnéptelenedett és így az 1626-os visszatelepülés sem érintette. Ekkor a település nyugatabbra, zártabb, védettebb területre húzódott feltételezése szerint. 2 > A szakirodalomban elterjedt, téves adaton alapuló keltezést a jelenlegi ismereteink alapján módosítanunk kell. Elsőként is Révész György a lelőhely említésénél csak Zsigmond király ezüstérméjét említi, I. Rudolf pénze nem szerepelt. 2" Az 1920-as években előkerült újabb pénzérme Mária királynő (1382-1386) hibás veretű érméje volt. 2005-ben 6, majd 2007-ben további 7 pénzérme került elő a sírokból, illetve a templom omladékából. A 13 pénzből 11 darab a 14. században kibocsátott pénz volt, míg I darab töredékes állapota miatt meghatározhatatlan. A lelőhelyről a feltárás során előkerült legkésőbbi pénzérmét egy 1446-ban kibocsátott dénár képviseli. A Hunyadi János (1446-1453) kormányzóságának elejéről származó dénár a 347. sír mellékleteként került elő, ami a temető északi árkához közel, a temető szélén helyezkedett el. Az eddigi eredmények alapján a 16. század végénél jóval korábbra kell helyeznünk a Kápolnahelyen előkerült templom és temető felhagyását, jelen ismereteink alapján a 15. század végére történő keltezés tűnik valószínűnek. A kérdés eldöntése végett a templom körüli temető teljes feltárása adhat egyértelmű választ. 1 9 CNA I. 243-244. 2 5 HATHÁZI 2000, 203-204.; HATHÁZI 2006, 2 0 CNH. II. 89A.; HUSZÁR 1979,547. 121-122 2 1 HATHÁZI 2000, 188. RÉVÉSZ 2004, 22-23. 2 2 WICKER 1989, 32-33. 2 3 GALLINA 1999, 91. 2 4 HATHÁZI 2000, 201.; HATHÁZI 2006, 118. 39