Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Gallina Zsolt-Varga Sándor: 14-15. századi templom körüli temető feltárása Kiskunhalas-Katolikus temető. Kápolnahelyen (Előzetes beszámoló a 2005. és 2007. évben végzett feltárásokról)

GALLINA ZSOLT-VARGA SÁNDOR: 14-15. SZÁZADI TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐ FELTÁRÁSA KISKUNHALAS-KATOLIKUS TEMETŐ, KÁPOLNAHELYEN valamint 2 darab szórvány) tagolt és tagolatlan lemezgömbbel (2. kép 1-6.). Kerek átmetszetü huzalkarikájuk egy kivételtől eltekintve (266. sír) akasztóhorgos záródású volt. A fülbevalót tartalmazó temetkezések közül említésre méltó az 54. sírban nyugvó női csontváz. A többi temetkezéstől eltérően a sírból két fülbevaló került elő, amelyek közül az egyik darab egy sérült, javított példány volt (2. kép 7-8.). A töredékes állapotban megtalált ezüst huzalkarikára ugyanis egy ezüstlemezből préselt, két félgömbből összeforrasztott fülesgombot húztak a lemezgömb pótlása gyanánt. A bizánci kultúrkörre visszavezethető, a Kárpátmedencében a 13-14. században újból megjelenő lemezgömbös fülbevaló a középkori Magyar Királyságban megtelepedő kunok archaikusabb viseletéhez köthető.

1

3 Annak ellenére, hogy a középkori Halason a kun-magyar együttélés következményeként egy sajátos keverékkultúra alakult ki, ahol nehezen mutathatók ki az etnikai komponensek, a Kápolnahelyen előkerült példányok egyértelműen a kun népességgel hozhatók összefüggésbe. Ezt megerősítik a fülbevalós sírokból előkerült további tárgyak (gyöngyös tarsoly, ruhaveret) is.

14 Ruhára felvarrható, vékony ezüstlemezből préselt, kerek és szögletes veretet 7 sírban találtunk (55., 83., 267., 290., 309., 329. és 347. sír). A veretek gótikus mintakincse változatos, egyaránt előfordult oroszlán (55. sír; 3. kép 1.), griffmadár (329. sír; 3. tábla 3.) és növényi (83., 309., 347.; 3. tábla 4.) motívum is. Külön meg kell említenünk a 290. sírban nyugvó csontváz dereka tájékról előkerült veretet. Az eredetileg ruhára felvarrható. 4 darab egyenlő szárú háromszög alakú, vékony aranyozott ezüstlemezből préselt veretet egy téglalap alakú vörösréz lemezre rögzítették 3-3 vörösréz nittszeggel úgy, hogy azok négyszöget alakítsanak ki. Az épen maradt nittszegeket a rézlemez hátoldalán elkalapálták, ami következtében a tárgy ruhára történő varrását kizárhatjuk. Miután a veret a derék 1

3 HATHÁZI 2004, 86.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1982, 103.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1993, 153-154.; V. SZÉKELY 2002, 39^10. 1

4 Reményeink szerint az embertani anyag részletes elemzése tovább erősítheti a temetőn belüli kun etnikum elkülönítését. tájékáról látott napvilágot a feltárás során felmerült, hogy tarsolyt, vagy esetleg az övet díszíthette. Kialakítása és elhelyezkedése mellett díszítésben is eltért a többi préselt verettől. A háromszög alakú vereteket kitárt szárnyú, kezükben koronát tartó angyalok díszítik. (3. kép 2.) További 2 temetkezésből (104. és 276. sír) olyan bronzveretek kerültek elő, amelyek kialakításuk alapján nem sorolhatóak egyértelműen a felvarrható ruhadíszek közé. A temetőrészlet 29 sírjában összesen 30 különböző típusú gyűrűt találtunk. A legelterjedtebb típus a vésett díszítésű, huzalkarikás típusú fejesgyűrű (3. kép 5—6.), de megtalálható a fejjé kiszélesedő lemezkarikás típus is. Díszítésük mintája változatos, a vésetek minősége eltérő. A fejesgyürűk mellett néhány karika és pecsétgyűrű is előkerült, valamint egy ezüstből készített plasztikus díszítésű (különböző méretű granulációk), korongos fejjel ellátott pántgyűrű (3. kép 7-9.). Viseleti elemek Számos temetkezésben bukkantunk pártára (120., 148., 150., 207., 260., 324. sír), vagy annak lenyomatára (138., 203., 215.). Ezek többségében egyszerű textilpárták voltak, amelyek széleit vékony bronzdrótokkal merevítették. A 260. sír pártáját üveggyöngyökkel és vékony bronzlemezből préselt, deltoid alakú flitterekkel díszítették. Az egykori felsőruházathoz tartozó préselt ruhagombok nagy számban kerültek elő a temetőrészlet sírjaiból, de a későbbi temetkezésekben előfordultak az egyszerű bronzdrótból készített ruhakapcsok is (73., 111., 233., 262., 312.. 324. sír). Bronzból öntött egyszerű ruhacsatot 2 sírban (279., 357.), míg feliratos csatot 3 sírban tártunk fel (54., 273., 290., valamint 1 darab szórvány), amelyek mindegyike a medencelapátok körül helyezkedett el. (4. kép 1.) A korabeli övek különböző típusaira utalnak a temetőrészletben számos sírban megfigyelt bronzból öntött övcsatok (17., 27., 33., 51., 200., 238., 244.. 312.; 4. kép 2.), veretek (200., 216., 238., 244., 250., 312.) és szíjvégek (216., 244., 312.). Az egyszerűbb, csatkarikával, vagy övcsattal összefogott díszítetlen textil és bőrövek mellett megtalál37