Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Kovács Szilvia: A kunok és az 109l-es lebunioni csata

KUN-KÉ P" A MAGYAR

O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA szekapcsolják a PVL következő mondatával: „Ugyanabban az évben [1092 - K. Sz.] haddal vonultak a polovecek Vaszilko Rosztyiszlaviccsal a lengyelek ellen."

8- A magyarországi forrás alapján azonban nem lehet pontosan datálni a második támadást.

8' Egyes mérvadó kutatók úgy gondolják, hogy ez a második támadás az I. Alexios Komnénosszal szövetségre lépő kunokhoz köthető.

8

4 Míg mások ezt az Akus vezette kun támadást kötik Vaszilkó tyerebovli fejedelemhez.

8" Itt azonban egyet kell értenünk Kapitánffy Istvánnal, aki szerint a Képes Krónika 137. caputja nyilvánvalóan megmagyarázza a támadás okát.

8,

1 Vagyis a kunok „esküvel fogadták, hogy a Kopulchon esett sérelmet megbosszulják. Követeket küldtek a királyhoz, és dölyfös, gyalázkodó szavakkal felszólították, hogy bocsássa szabadon a foglyokat; gúnyolták a királyt és kitűzték a napot is, amikor betörnek Hungariába."

8 Tehát a második támadásnak az oka a Kopulch vezette sereg veresége, és célja a bosszú volt. Korábban a források alapján és Vasiljevskij véleményét elfogadva úgy véltem,

8

8 hogy a Kopulch vezette nomádok azzal a kun sereggel azonosíthatók, amely április 29-én éjszaka vagy 30-án hajnalban otthagyta a csata színhelyét; a bosszúhadjáratot vezető Akus kunjai pedig a birodalmat később elhagyó nomádok, illetve annak egy része lehettek. Ez a második összecsapás egyes feltételezések szerint 1091 augusztusában Orsova környékén történhetett.

8' Most azonban úgy gondolom, hogy az a néhány nap különbség, ami a két csapat 8

2 PVL 1. 141., 342.; PSRL I, 215.; PSRL II, 206.; CROSS-SHERBOWITZ-WETZOR 1953, 174. 8

j Makk Ferenc azért datálja 1092-re a kunok támadását, mert úgy véli, hogy I. Alexios 1091-ben a paristrioni és a dalmáciai harcok után nem akart egy harmadik irányba is háborút indítani. így inkább a következő évben „nyitott frontot" a Magyar Királyság ellen. MAKK 1992, 23. 8

4 MAKK 1993, 112-113. 8

5 GYÖRFFY 1987. 938-938. 8

6 KAPITÁNFFY 2003, 67. 8

7 KÉPES KRÓNIKA 172.; SRH I. 414. 8

8 VASILJEVSKIJ 1908, 106. A tanulmány egy rövidebb változata elhangzott Kiskunfélegyházán a KunKép Régészeti Konferencián 2008. május 23-án. 8

9 PAU LE R 1899, 160. között lehetett, nem elegendő ennek a hipotézisnek az alátámasztására. Sokkal valószínűbb, hogy a két seregrész egymást beérve a Dunától északra, a mai Románia havasalföldi területén maradt a nyár folyamán, és innen indulhatott egy részük a Magyar Királyság területére portyázni, míg más részük az Al-Duna vidékén maradt.

4" Majd ide, valahova az Al-Duna vidékére érkezett meg a Kopulch vereségének és halálának híre, és innen indulhatott 1091 nyarán Akus serege megbosszulni Kopulchot és kunjait. Ezt a negyedik hipotézist támogatja az a tény, hogy a Képes Krónika alapján nem sokkal az első után a Dunánál került sor erre a másik csatára. Ilyen rövid idő alatt a délorosz steppéről nem érhetett oda a bosszút állni kívánó második kun sereg. A forrásunk szerint ugyanis a kunok, értesülve a Kopulch seregével történtekről, előbb követeket küldtek a második támadás előtt, és kitűzték a napot, amikor meg fogják támadni az országot. A király eléjük ment, hogy megakadályozza a pusztításukat." Ez a krónikában levő részlet véleményem szerint szintén azt támogatja, hogy a közelben lehettek a kun seregek, és nem a délorosz steppéről üzenték meg érkezésüket. Továbbá a forrás alapján az is valószínűsíthető, hogy maga László sem távolodhatott el messze az első összecsapás helyszínétől: „Amikor ezt meghallotta a király, elmosolyodott, és azon a napon, amikor a kunok Hungariára akartak jönni, eléjük vágtatott, mert féltette Hungáriát a pusztítástól. És egy szombaton kora reggel a Duna mellett megtámadta a kunokat".'- Vagy ha mégsem az Al-Duna vidékérőljöttek a támadók, akkor miért a Duna mellett került sor erre a csatára? Ugyanis ha keletről, azaz szállásterületükről érkezik a kun sereg, földrajzi szempontból egyszerűbb lett volna, ha a Kárpátok9

0 Egyik érv amellett, hogy a Bizánci Birodalom és a Magyar Királyság elleni támadó kunok nem lehetnek azonosak: a Dunától a szerzett bizánci javakkal megrakott kunok nem tehettek meg viszonylag rövid idő alatt akkora távolságot, és nem portyázhatták végig a forrásban említett területet. KNJAZ'KIJ 2003, 102. Azonban nem kellett a Bizánci Birodalomból szerzett zsákmánnyal együtt vonulnia az egész seregnek. Mint fentebb már volt szó róla, csak a sereg egy része vonulhatott portyázni a Magyar Királyság területére. 9

1 KÉPES KRÓNIKA 172.; SRH I, 414. 9

2 KÉPES KRÓNIKA 172.; SRH I, 414. 282